Abony város sportcsarnoka adott otthont november 6-án a svájci havasi kutyák CAC kiállításának, melyet a Magyar Bernipásztor Egyesület szervezett. Ez utóbbi szervezetnek az elnöke nem más, mint az abonyi Pintér János, aki a rendezvény fő szervezőjeként lapunknak elmondta, hogy idén összesen 65 kutyát hoztak el a tenyésztők a rangos kiállításra. Nem csak hazai kiállítók érkeztek, hanem voltak osztrák, cseh, szlovák, szerb és ukrán vendégek is. A kiállítás bírója a finn Satu Yla- Manonen asszony volt, főtámogató pedig a Hill’s kisállat eledel gyártó. A helyieknek immár nagy tapasztalatuk van a kiállítások szervezésében, így nem is csoda, hogy az idei rendezvényük is remekre sikeredett. Lapunknak Pintér János, a Magyar Bernipásztor Egyesület elnöke adott villáminterjút a rendezvény forgatagában.
Megtudtam, hogy a mostani 65-ös létszám közepesnek nevezhető, többször is volt már száz fölött a nevezett kutyusok száma. „ A berni pásztor nem divatkutya és megmondom őszintén, hogy ennek örülök is. Őket nem az úgynevezett használhatóságuk miatt tartják a gazdik, ezeket a tulajdonságaikat talán csak kevesen is ismerik. A bernik családi kedvencek és remek házőrzők is egyben. Külön öröm, hogy sokukat viszik ma már kutyaiskolába és több is van a nevezettek között, amelyik vizsgázott kutya. A kiállítás végén fogatozni is fogunk, az egyik kiállító jóvoltából. Svájcban komoly hagyományai vannak ennek és még fogathajtó szabályzat is van, versenyeket rendeznek. Itthon is próbálkozunk ennek a meghonosításával, és nem tettem le róla, hogy egyszer sikerüljön. Ez nagyon látványos, kettes fogatok is vannak, a kutyák terhelhetősége fejenként maximum 45 kg. Szánkót is képesek húzni, de a kocsi jobb nekik.
Kevesen tudják, hogy a berni pásztorok között vannak kiképzett életmentő kutyák is. Sőt, én 1995-ben eladtam egy vakvezető bernit, akinek a gazdája a kutya segítségével 1996-ban a Világkiállításon közlekedett még tömegközlekedési eszközzel is. „- mondta Pintér János lelekesen.
L.V.: Honnan ez a nagy szerelem a bernik iránt?
Pintér János: - 25 évvel ezelőtt kezdetem el foglalkozni a tenyésztésükkel, még 1985-ben. Az első alom 1988-ben született meg, azóta tenyésztem őket. Volt bizony, hogy nem úgy jött össze a szaporulat egy vérfrissítés után, ahogy szerettem volna, de szerencsére két éve már minden rendben van ismét. Egy pár kutyám van, de természetesen nem egymással párosítjuk őket. És még van egy gyönyörű egy éves fiatal kan berni pásztorom, meghagytam.
L.V.: Mennyibe kerülnek ezek a kutyák?
Pintér János: Igen nagy szórás, a legolcsóbb 20-25 ezer forint, a legdrágábbhoz 200-250 ezer forintért lehet hozzájutni.
L.V. Milyen követelmények szerint versenyeznek egy ilyen kutyakiállításon a kutyák?
Pintér János: - Az úgynevezett svájci standard szerint mintegy ötven féle szempontot vizsgál a bíró. A szőrhosszúságot is, de van már rövid szőrű berni pásztor is, ebben az esetben természetesen nem számít mindez. A legfontosabb kritérium azonban az egészség és a vérmérséklet. Nézzük a testfelépítést, csontozatot, arányokat és persze a mozgást is. Sokan komolyan csodálkoznak rajta, hogy a színezet nem alapvető szempont, de ez így van. Sokkal fontosabb mindennél az idegrendszer, a nyugodtság. Az, hogy hogyan engedi meg a kutya, hogy a bíró megtapogassa, megnézegesse. A fogazat és fogzáródás szintén nagyon fontos, van olyan hiba, ami kizárja azt, hogy a kutya kiváló minősítést kapjon. Amikor a nyáron Dániában jártam bíráskodni, megdöbbentem. Ugyanis ott például a farkaskörmöt állatvédelmi okokra való hivatkozással meghagyják a kutya lábán. Pedig ez akadályozza mozgásban. Úgyhogy ahány ország, annyi szokás.
L.V. Nagyon köszönöm az interjút olvasóink nevében is és kívánnunk további szép sikereket.
LŐVE