Van nekünk egy Matek zseni vasutasunk. Talán a következő levezetés Tőle származik:
MIÉRT ZAKATOL A VONAT KEREKE?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk meg kell vizsgálnunk egy vonatot. Miből is áll, egy vonat?
Van egy mozdony, és van sok, vagy csak egy – kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye zakatolás szempontjából, mindegyik egyforma, így elég, egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
De miből is áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van egy alsó rész, azaz az alváz. De a felső rész nem zakatol, így azt is elhagyhatjuk, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve, áll egy alvázból, és kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, tehát elegendő egyet vizsgálni, a többit elhagyhatjuk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! áll magából a kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható. Marad két darab kerék ami azonban teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! KöR ALAKú!!
A kör területét, úgy számoljuk ki, hogy r négyzet szer pí. A képletből Pí=3.14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább
Az r a sugár, ami mivel állandó megint csak nem zakatol.
Mi marad meg? HáT A NéGYZET!! és ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, NA ATTóL zakatol a vonat kereke!