Az alábbi hírt a Duna televízió sajtósai küldték el szerkesztőségünk címére:
A magyar mezőgazdasági politikának kettős feladatra kell felkészülnie: a hazai öröklött agrárgazdasági helyzet módosításán túl, azzal párhuzamosan, az Európai Unióban készülő új agrártámogatási politikára is figyelnie kell – nyilatkozta Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában szerda reggel. A politikus szerint nagy baj lenne az európai államok számára, ha a mezőgazdálkodók egyáltalán nem kapnának támogatást a közös uniós büdzséből 2013 után, amint azt egyes országok javasolják. Az ágazat nem tudná többé ellátni másodlagos funkcióit - a munkahely-megtartást és a környezetvédelmet -, amelyek átvétele az egyes államoknak jóval többe kerülne, mint amennyibe a támogatási rendszerek fenntartása kerül most.
Öröklött múlt idehaza a TSZ-alapú tőkés nagybirtok-rendszer, a tömegtermelésre alapozott mezőgazdaság, ami nem hozta meg a várt sikert. Európában a sokszereplős, középméretű családi birtokokon termelik az élelmiszert; Németországban, Franciaországban és Olaszországban például egy gazdálkodóra átlagosan harmincöt-harmincnyolc hektárnyi terület jut. Ők viszont nem csak megtermelik az alapanyagot, hanem azt kész élelmiszerré dolgozzák fel, sőt némelyek saját hálózatukon keresztül értékesítik is azt; ez lenne a kívánatos út itthon is – mondta Font Sándor.
Miközben itthon előkészítik a változásokat, aközben az Európai Unió közös agrárpolitikájának küszöbön álló, várhatóan 2013-tól induló reformjára is figyelni kell, “hogy nehogy olyan változást hozzon, ami nekünk nem érdekünk, mert nem segítené az itthon tervezett változtatásokat” - szögezte le a fideszes agrárpolitikus.
A lehetséges új irányok meglehetősen sokféle szándékot tükröznek – mondta Font Sándor. Anglia, Svédország és Dánia szerint az új rendszerben nem kell semmiféle támogatást juttatni az uniós gazdálkodóknak. Egyes országok – főleg a lengyelek és a litvánok - azt vallják: legyen egységes, hektár-alapú támogatás, függetlenül attól, hogy milyen földrajzi területen, milyen adottságú régióban termelünk. A francia-német tengely finomabban közelít a kérdéshez, a magyar érdekekkel vélhetően ide tudunk majd kapcsolódni – mondta Font Sándor. Magyarországnak finom diplomácia manőverekkel kell érvényesítenie érdekeit. Ki kell nyilvánítanunk, hogy szerintünk kell az agrártámogatás egyes és kettes pillére is – az egyes a termeléshez, a kettes a vidékfejlesztés támogatásához kapcsolódik - hangzott a beszélgetésben.
Például nem helyes – és ezt is ki kell fejeznünk – a régi tagországok javaslata, miszerint az összes tagország gazdálkodói csak egyfajta alaptámogatáshoz jutnának hozzá a közös uniós büdzséből, és ahol ez kevésnek bizonyul, ott a hazai, nemzeti költségvetésből pótolnák ki azt az egyes államok. “Ismerve a magyar költségvetést, nyilvánvaló hogy számunkra nagy veszteség lenne egy ilyen elv elfogadása; de a mi büdzsénken túl a szlovák, a román, a lengyel költségvetés sem lenne képes kiegészíteni a központi, csupán alapszintű forrásokat” - érvelt a politikus.
Az EU a közös büdzséből évi ötvenmilliárd eurót költ az agrárium támogatására, ez a közös büdzsé negyven százaléka – mondta Font Sándor. Ám ha azt mondjuk, hogy ez egy jelentős tétel, azt is néznünk kell, milyen célokat szolgál – túl a primer élelmiszer-termelési feladatokon. A mezőgazdaság nagymértékben gondoskodik a vidék eltartóképességéről és a legnagyobb környezetvédő tényező is a szabályzórendszerek okán. “Ha ezt a feladatot a mezőgazdaság nem látná el, az adott kormány más szervezete lenne kénytelen megtenni, ami iszonyú pénzekbe kerülne az egyes államoknak. Ezért kap külön támogatást a mezőgazdaság – hiszen az államtól átvett feladatokat is ellát” - szögezte le Font Sándor a Duna Televízió Hattól nyolcig műsorának stúdiójában.
Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.