Ingatlan: A gazdaság alfája és omegája?
Az alábbiakban Steve cikksorozatának első része következik. Mint szakmabeli, igazán érdekes újdonságokkal tud nekünk szolgálni a témával kapcsolatban.
A makroökonómia tanulmányok alapján ismert, hogy az egyes országok gazdasága nem egyenletesen, hanem hullám-szerűen fejlődik. A gazdaság egészére jellemző a konjunktúra ciklusok az egyes gazdasági ágazati ciklusok eredőjeként jelenik meg. Az egyes ágazati ciklusokra is jellemző a ciklusok időtartamára és azok okaira vonatkozó általános rendező elvek, valamint meghatározóak egyes ágazatok eltérő fejlődési trendjei, azok súlyának változása az országok, valamint a világ gazdaságában. Az ingatlangazdaság a makrogazdaság valamennyi ágazatát, szektorát érinti, tehát az adott ágazathoz tartozó ingatlanok konjunktúraciklusai nem függetlenek az adott ágazat ciklusaitól. Ezért az ingatlanpiac egésze sem egységesen változik. Az ingatlanciklusok valamint az ágazati ciklusok időben sem egyeznek. Látható az időbeni eltérés, ennek oka az ingatlanoknak, mint termékeknek a rugalmatlanságában keresendő. Egyéb termékek esetén az ipar általában gyorsan tud reagálni a változó keresletre, az ingatlanok kínálat merev. Az ingatlanok helyhez kötöttek, így területileg eltérően jelentkező kereslethez nem tudnak alkalmazkodni. A helyi kereslet növekedésére lassan tud reagálni (terület megszerzése, tervezés, engedélyezés, építés). A trendeket befolyásolhatja a világgazdaság, annak alakulása, átalakulása, befolyásolhatja a demográfia, a politika, egyéb tényezők.
Magyarországon az ingatlanhoz való viszonyt külön kell választani a rendszerváltás előtti és azt követő időszakra. Pontosabban ez nem egy éles vonal, hanem egy hosszú átmenet, ami 1988-ban kezdődött. Előtte az állami illetve szövetkezeti tulajdoni forma volt a jellemző, illetve a lakóházak vonatkozásában jelen volt a magántulajdon is, elsősorban a családi házak vonatkozásában. Így ingatlanpiacról nem beszélhetünk. Különösen nem a nem lakó ingatlanok vonatkozásában, mert ott elsöprő többségben voltak az állami vállalatok, kisebb hányadot képeztek a szövetkezetek. A mezőgazdaság vonatkozásában már más volt a helyzet, ott ugyan több termelőszövetkezet volt, mint állami gazdaság, de az állami gazdaságok nagyobb területen termeltek. Kifejezetten igaz ez néhány kiemelt egységre (pl. Bábolna). A beruházáskor pedig egyszerűen kisajátították a szükséges telekterületeket. A lakóingatlanok vonatkozásában sem beszélhetünk pezsgő ingatlanpiacról. Itt is az építkezők sokszor az államtól kapták a telekterületeket. Komplett lakótelepek épültek egy telekre (ezeket később izgalmas volt felosztogatni). A panellakások többsége állami, tanácsi tulajdonban voltak, így azokat a bent lakók bérelték, nem piaci körülmények között. Mindezek függvényében a gazdaságban ugyan a nagy lakóépület beruházások megjelentek, de torzították is azt. Ráadásul mindezt hitelekből, az államadóság jelentős megduzzasztása révén.
(folytatjuk …)