Aban /Abony/ helység nevének első írásos említése az 1466-os királyi idézőlevélben
Aban első írásos "oklevélszerű története" 1450-1472 között a Weseni család nevéhez kapcsolódik.
Az 1450. december 2-án kelt oklevél szerint a mai abonyi határ területén a következő falvakat említi: Aban, Mikelaka, Vadaegyháza, Paládics.
A falvakból Aban kivételével a tatárjárás alkalmával 1241-42-ben, több falu örökre elpusztult.
Mikelaka falu /Mikólaka, Mykolaka/ a jelenlegi várostól délre a Kécskei út külterületén, jobb oldalt volt megtalálható. A falu és templomának alapmaradványait az 1880-as években feltárták.
Vadaegyháza /Wadaegyhaz/ település helye jelenleg még ismeretlen. A falu és a hozzá tartozó templom a jelenlegi Abony, délnyugati határrészén keresendő.
Paládicspuszta a jelenlegi település keleti külterületi részén volt megtalálható. A török időkben még említik a nevét az összeírásokban. 1681- ben végleg megszűnt falu.
Mikelaka és Paládicspuszta nevét a mai napig határrész őrzi.
Aban a tatárjárást követően újjá települt. Ez a falu a régi Árpád-kori falu helyére épült. A mai városközponttól délre, a Nagykőrösi és Bocskai utak mentén volt megtalálható. Az akkori templom a mostani templom helyén állt egykor. A falu temetője nagy valószínűséggel a templomtól északra kell, hogy legyen.
Régészeti leletanyagok alapján templommal rendelkező lakott településnek kellet lennie Hegyeshalomnál is. A jelenlegi, félig elhordott halom tetején állt valaha a falu temploma.
További lakott hely volt még a régészeti leletanyagok és az 1960-as években feltárt temető alapján a Bolhásparton is. /Újvilág TSZ. központja/.
1466. január 4-én királyi idézőlevél Abanból idézi Weseni Lászlót és Demeter testvérének özvegyét, törvénybe. A Weseniekről két oklevél kivonata is olvasható, miszerint az óbudai apácák ceglédi jobbágyait bántalmazták.
Tőlük a Feketehalom nevű pusztájukat erőszakkal elfoglalták.
Az idézőlevél és hátirata 1466
A Weseni család Aban-i ága később kihalt és a birtokok visszaszálltak a királyi koronára.
Az idézőlevél helységünket Aban néven említi, melyet a besenyő Aba származékként tartja számon a nyelvtudomány. Évszázadok során Aban, Abon, Nagyabony, Szolnok-Abony, Nagy-Aban volt használatban.
Forrás :Abony helytörténeti iratok
Markó Ferenc