1473. január 8-án kiállitott adománylevél
Abony birtokosai
A XIII. sz. elején Aban Szolnok várához tartozik, írja Bártfay Szabó László "Pest megye okleveles emlékeiben". Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg.
Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet.
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott.
Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg (magvaszakadt) így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek.
Így Kinizsi, mint fogadott fia birtokába jutott a család minden vagyona, többek között az abonyi birtok is. Hősiességéért a Magyar Korona és a királynak tett szolgálataiért Mátyás király, halála után pedig II. Ulászló az ország főurai közé emelte. (1494. november 29-én)
Kinizsi Pál (XVII-XVIII.sz. olajfestmény)
Benigna asszony alig siratja el férjét, még abban az évben férjhez megy Uzdolyai Kamicsászi Mylenovith Márkhoz - aki horvát bán; 1508-ban azonban meghalt, s Benigna immár harmadszor is férjhez megy egy Vázsony-környéki kisnemeshez: Kereki Gergelyhez, akit Benigna asszony 1519-ben a vázsonyi vár árkába dobat.
A halálra és vagyonelkobzásra ítélt gyilkos asszonynak II. Lajos király apjára és férjére való tekintettel megkegyelmezett. A vázsonyi vár fénykorának Benigna halála vetett véget. II. Lajos király az abonyi, tószegi és paládicsi birtokot 1522. november 23-án Werbőczy Istvánnak adományozta.
Werbőczy István, és az adománylevél
Abony történetének 1522-vel zárul le az a szakasza (kerek 50 év), ami helységünket előbb Kinizsi Pálhoz, később a Magyar-családhoz kötötte.
Abonynak 1522-vel induló Werbőczy történelmi szakasza a mohácsi vész évtizede (1526). Ezzel a nemzet egészének egyik legsúlyosabb időszaka kezdődik el. Az ország három részre szakad s a történelmi folytonosság helyére szó szerint élet - és vagyonbizonytalanság kerül. Különösen érvényes ez az Alföldre, ahol a török hódoltság hatalmas ékformában a nemzet testébe ékelődik.
Forrás:Abony helytörténetéből