A tanyasi gazdálkodás támogatását célzó programot indít be az agrártárca az idén. Az egymilliárd forintos keretből elsősorban a külterületi gazdálkodásban megtermelt áruk értékesítési lehetőségeinek javítására költenének, ám a Kofakamara elnöke szerint azok valós forgalmi aránya a hazai piacokon nem lehet több pár százaléknál.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter év végi nyilatkozata szerint tárcája legfontosabb idei feladatai között szerepel a helyi piaci értékesítés, a tanyasi gazdálkodás támogatása. Ez utóbbira egymilliárd forintos programot indítanak, amelynek szubvenciós lehetőségeire várhatóan már tavasszal pályázhatnak a gazdák. A programmal kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium hét fő célkitűzést jelölt meg lapunknak küldött válaszában: a tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátásának biztosítása érdekében a vízminőségi vizsgálatok költségeinek fedezése; a tanyás térségek rossz állapotú föld- és dűlőútjainak karbantartása, javítása; a tanyás térségek közbiztonságának növelése; a tanyák energiaellátásának korszerűsítése, alternatív energiaforrások felhasználásának támogatása; tanyafelújítás, tanyai eszköz, épületállomány megújítása; a tanya- és falugondnoki szolgálat, ellátórendszerek megerősítése, valamint, s információink szerint a legfontosabb tételként, a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítése érdekében helyi piacok fejlesztése, térségi nagybani piac létrehozása, önkormányzatokkal közös tanyasi élelmiszerbolt-hálózat kialakítása.
Ami az élet-, illetve szociális körülményeket illeti, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint e célra a program fedezetére elkülönített egymilliárd forint legfeljebb jelképesnek tekinthető. Ha csak a tanyák fizikai megközelítési viszonyain akarna a kormány érdemben javítani, ahhoz is több tízmilliárd forint kellene. Egynéhány éve az MTA Regionális Kutatások Központjában készült dél-alföldi felmérés szerint az alföldi tanyák közül mindössze 17 százalék rendelkezett kiépített szilárd burkolatú úttal, ám mintegy 21 százalékhoz egyáltalán nem vezet épített út (még rossz minőségű földút sem), pedig ezen tanyák átlagos távolsága a magasabb rendű közutaktól másfél kilométer. Márpedig még a legegyszerűbb megoldással kialakított por- és sármentes út egy kilométere is milliós költséget jelent a lapunk által megkérdezett tanyás települések polgármesteri hivatalaiban kapott közlések szerint.
A szaktárcától származó nem hivatalos információink szerint éppen ezért a program, lényegét tekintve, a tanyasi árutermelés helyzetének javítását célozza. Ám ennek tényleges mértékéről semmiféle hivatalos és megbízható összegzés nem áll rendelkezésre. Ha viszont a városi piaci standok feliratai igazak lennének, akkor óriási mennyiségű „tanyasi áruval” számolhatna a program. Ez azonban nagyon távol van a valóságtól. Kmetty Ágoston, a Csarnoki és Piaci Kereskedők Országos Egyesületének (az úgynevezett Kofakamara) elnöke szerint a valóban tanyasi termelőkörnyezetből származó áruk aránya még a magukat kifejezetten ilyen termékek forgalmazásával hirdető üzletekben is csekély, az országos hálózatokban pedig legfeljebb pár százalék lehet. Kmetty szerint soha olyan kevés magyar zöldség-gyümölcs nem volt a hazai piacokon, mint idén, még az olyan alapvető cikkek esetében is uralkodóvá vált az import, mint például a krumpli. Ami pedig a „tanyasi tojást” illeti, saját tapasztalata szerint pusztán a kötelező, darabonkénti bélyegzés alapján rájöhetne a vevő, hogy a kínálat zöme ipari jellegű termelésből érkezik a standra, bármit is írnak fölé.
HIRDETÉS
Forrás és részletek: http://nol.hu/gazdasag/20110110-jelkepes_penz_videki_idillre
Beküldő: Steve