Egész évben, de különösen a téli hónapokban érdemes odafigyelni rájuk, ilyenkor nem jutnak természetes táplálékhoz, és beköltöznek a lakóházakba is. Mérgek, csapdák, házi praktikák? Mi a hatásos? Mivel ez a téma aktuális és igen hosszú, több részben szeretném megosztani az olvasóval.
Az ember patkányhoz való viszonyulását jelzi, hogy a "patkány" szó átvitt értelemben a világ szinte minden nyelvén piszkosat, koszosat, visszataszítót, undorítót jelent. Noha a földön számos emlősfajt a kipusztulás fenyeget, úgy tűnik, ezt a rágcsálót az embernek minden igyekezete ellenére sem sikerül kiirtani!
Fennmaradásukat, sőt egyes területeken sokasodásukat nemcsak sajátos biológiájuk, a körülményekhez, azok változásaihoz való kiváló alkalmazkodóképességük, "intelligenciájuk" segíti, hanem mi emberek is, részint környezetünk alakításával, részint azzal, hogy - bár a kereskedelemben az irtószerek "garmadája" kapható, a patkányok elleni harcban rendre alulmaradunk. A csatavesztéseknek alapvetően négy oka lehet:
- nem ismerjük kellően a patkányok életmódját;
- elszigetelt a védekezésünk;
- rosszul alkalmazzuk az irtószereket;
- környezetünk (elég egy rossz tanyaszomszéd) a patkányok "oldalán áll".
Mivel hatékonyan védekezni valami ellen csak úgy lehet, ha ismerjük annak lényegét, ezért nézzük át röviden a patkányok életmódját, viselkedését.
Több fajuk közül minket a házi patkány és a vándorpatkány érdekel. Mindkét faj rejtőzködő, így búvóhelyre van szüksége - a házi-patkány inkább a föld feletti területeket (szemétkupacok, farakások, istállók, ólak, falba fúrt üregek, kamrák, padlások, stb.),míg a vándorpatkány a szennyezettebb föld alatti "élettereket" részesíti előnyben (kanálisok, szennyvíz-csatornák, trágyaaknák, pincék, stb.), így azután utóbbi rendszerint igen piszkos, csapzott.
A patkányok metszőfogaik állandó növekedése miatt szinte mindig rágnak. Mindenevők, de míg a házi patkány elesége főként növényi eredetű (gabona, gyümölcsök), a mindenütt, még a távol eső magányos tanyákon, sőt a szabad természetben is előforduló vándorpatkány az állati-eredetű táplálékot is elfogyasztja (tetemek, kisemlősök, madarak). Az egér és a házi patkány megtűrik egymást, szemben a vándorpatkánnyal.
Életmódjukhoz kötötten a házi patkány kiváló kúszó, a vándorpatkány inkább kiváló úszó. Magatartásuk territoriális, vagyis a kisebb-nagyobb csoport (általában a 15-30 egyedből álló család) saját területét megjelöli és védi, de ezen belül minden állat "személyes" területet is igényel, s ha ez nincs meg, viselkedése agresszióban nyilvánulhat meg (inkább a vándorpatkányoknál). Az igényelt terület nagysága függ a táplálékforrástól is, ezért láthatunk egy kis alapterületű gabonatárolóban rengeteg patkányt. "Felségterületüket" jól ismerik, mivel íz érzékük is kiváló, az ott található táplálékforrásokat rövid idő alatt "felmérik", az idegen táplálékkal szemben bizalmatlanok (így kezdetben a csalétekkel szemben is).
Már három hónapos életkorukban ivarérettek. Vemhessége mindössze három hét, s egy nőstény házi patkány évente 2-4, a vándorpatkány 3-7 alkalommal ellik 10-körüli utódot (a szélső érték akár 20 is lehet). Ha mind ezt figyelembe vesszük és tudjuk, hogy egy patkány évi takarmányfogyasztása pl. egy sertés- vagy baromfitelepen akár 16-18 kg is lehet, a közvetlen kár egyszerű szorzással kiszámítható. Takarmányszennyezésük pedig ennek a háromszorosa! Betegségeket, sőt járványokat indíthatnak el, tarthatnak fenn.
Egy megdöbbentő adat: egyetlen halom patkányürülék mintegy 200.000 Salmonella- baktériumot tartalmazhat, s egy patkány évente kb. 16.000-szer ürít.
Nem elhanyagolható kártétel, hogy rongálják az épületeket, azokban lyukakat, járatokat fúrnak, megrágják a faszerkezeteket, a vezetékeket, a szigetelést, a berendezési tárgyakat. Noha közlekedésükkor kerülik a nyitott tereket és a falak, etetők, vezetékek, zsákok mellett (mögött) mozognak, mégis zavarják állataink nyugalmát, ezáltal csökkentve a termék előállítást.
Jó módszer, ha az állattartó épületek, kamrák, takarmánytárolók, melléképületek padozatának készítésekor a föld feltöltésére mintegy 100 mm vastag üvegcserepekkel kevert kavicsréteget terítünk, csak ezután húzzuk rá a tulajdonképpeni padozatot, ez jól véd a patkányok ellen.
Ezért fontos hogy a védekezést a patkányok felbukkanásának első jelei után azonnal meg kell kezdeni, az egymással összefüggő területeken nem elszigetelten (pl. egy-egy háznál vagy tanyán), hanem egyidejűleg kell végrehajtani.
· Amennyiben udvarunkban még nincs fertőzöttség, de a környéken már felfedeztük, jelezzük az ott lakóknak (a közömbösség ez esetben nem azonos a tapintatossággal). Mivel a góc körüli 300 m-es terület különösen veszélyesnek tekinthető, kezdjük meg a körön belül lakók "agitálását" a közös védekezésre! (Elismerem, ez nem könnyű feladat!)
Ha udvarunkban patkányt vagy fertőzöttségre utaló nyomokat látunk, és úgy ítéljük meg, hogy ott semmiféle patkányeledel nincs, a feltételezett fészkek közelében és a megállapított vonulási útvonalak mentén (erről később) először méreg nélküli csalétket helyezünk ki (gabona, szalonna-kolbászdarabkák, stb.) majd pár napos "beetetés" után áttérünk a mérgezett csalétekre.
folyt. köv. forrás:Dr. Böő István