PSZÁF: Nem hárították ügyfeleikre a bankok a válságadó terheit

A pénzügyi felügyelet nem érzi magára vonatkozó kritikának, ha a KEHI is vizsgálódhat majd a magán-nyugdíjpénztáraknál 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem veszi saját ténykedése kritikájának, ha a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is vizsgálódhat a magán-nyugdíjpénztáraknál – nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának csütörtök este. Binder szerint a KEHI-t helyzetbe hozó javaslat nem szól a banktitok korlátlan feloldásáról. A fogyasztóvédők viszont szerinte megalapozatlanul állítják, hogy a bankok áthárítanák ügyfeleikre a válságadót – ilyesmi eddig biztosan nem történt a PSZÁF tanulmánya szerint.

Köztisztviselőként nem igazán vagyok kommentálós pozícióban – így reagált Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon mi szükség lehet felhatalmazni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt azzal a jogkörrel, melynek keretében visszamenőlegesen vizsgálhatná a magán-nyugdíjpénztárak működését, miközben a PSZÁF-nak az elmúlt tíz évben ez volt a feladata.

A PSZÁF nem érzi kritikának, ha a KEHI is vizsgálódik

Binder István hozzátette: csak találgat, amikor arra gondol, hogy talán olyan szempontok vezették a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottját, aki jegyzi ezt a törvénymódosító javaslatot, hogy ne csak az átadó, hanem az átvevő fél (kormányzat) oldaláról is “legyen egy ellenőrző szem”, és ezzel a nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vétele még inkább gördülékenyen történjen meg.

Mindezt nem értékelik a PSZÁF felé irányuló kritikának? - kérdezte a Közbeszéd.

Semmiképpen nem gondolnám, hogy erről lenne szó, hiszen az említett törvényjavaslat semmilyen hatáskört vagy jogkört nem vesz el a PSZÁF-tól, amely szerv továbbra is gőzerővel arra készül, hogy ezt az átadás-átvételt, és egyébként a nyugdíjpénztári rendszert – ahogy eddig is – ellenőrizze - szögezte le a szóvivő. 

Nem lesz korlátlan banktitok?

Lehet félnivalójuk a magán-pénztáraknak, például attól, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése során olyan tranzakciók, banktitkok kerülnek napvilágra, amelyek a PSZÁF figyelmét elkerülték, de adott esetben büntethetőek lesznek ezért a pénztárak? - vetette fel a Közbeszéd.

“Ezt azért lenne nehéz kommentálni, mert nem tudom, mik lesznek a KEHI vizsgálati szempontjai, mit látnak meg. Azt viszont fontos jelezni: nem arról van szó a törvényjavaslatban, hogy általánosságban feloldanák a banktitkot. A KEHI kizárólag egy nézőpontból, a pénztári működés nézőpontjából tekinthet meg bizonyos banktitkokat” - reagált a PSZÁF szóvivője.

Hozzáférhet például olyan adatokhoz a KEHI, mint hogy egy-egy konkrét személynek egy adott időszakban mennyi megtakarítása volt? - hangzott a kérdés.

Nyugdíjpénztári vonatkozásban annyit mond ki a törvényjavaslat, hogy a pénztári vagyon átadás-átvétele, és a nyugdíjpénztárak korábbi működése vonatkozásában feloldja a banktitkot. “Ennél többet nem mond, meglátjuk, hogy részletesen mi fog itt történni” – reagált Binder István.

Kétezres taglétszám alatt sem kötelező megszűnni

Mi lesz azokkal a pénztárakkal, amelyek kénytelenek lesznek bezárni az alacsony taglétszám miatt? És mi lesz ezen pénztárak ügyfeleivel? - kérdezte a Duna Televízió. 

A törvény feltételes módban fogalmaz, és azt mondja ki, hogy ha kétezer fő alá esik a pénztártagok száma, akkor a PSZÁF visszavonhatja a pénztár engedélyét. Nem a taglétszám az elsődleges, hanem az, hogy megvannak-e a tartalékok és az egyéb, működést szolgáló elemek. Az az összefüggés természetesen megáll, hogy pár száz tag nem biztosan teremti meg a biztos működés feltételeit – ismertette a hátteret Binder István.

Ha egy pénztár nem tud biztonságosan működni, akkor összeolvadhat másik pénztárral, dönthet közgyűlésén a végelszámolásról, vagy – ezek híján – a felügyelet kezdeményezheti az engedélye visszavonását és a felszámolást. A tagok átléphetnek más pénztárba, illetve ebben az egy esetben az állami TB-rendszerbe is visszatérhetnek  - ismertette a hátteret Binder. 

A bankok nem hárítják át a bankadót

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a PSZÁF-hoz fordult, mert azt tapasztalták, hogy egyes pénzintézetek már elkezdték áthárítani a válságadó terheit az ügyfelekre. Vizsgálják-e a kérdést? - vetette fel a Közbeszéd.

Pénteken jelenik meg a PSZÁF honlapján az az összefoglaló tanulmány, amelyik alapos elemzés alapján azt mutatja majd ki, hogy a bankok, pénzintézetek eddig - februárig – nem hárították át a válságadó többletterheit az ügyfelekre. Ez az állítás egyelőre tehát nem igaz – szögezte le Binder István.

Hozzátette: maga az említett egyesület pár intézményt nézegetett meg, pár tételt kiragadott – de különösebb hatástanulmányokat nem tudott bemutatni. “Azt gondolom, hogy felelőtlen és meggondolatlan lépés riogatni az ügyfeleket. Ha lesz ilyen áthárítása, a PSZÁF jelezni fogja, és akkor az államnak kell majd elgondolkodnia azon, hogy szükséges-e e intézkednie” - nyilatkozta Binder István a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.

Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió. 

Tekintse meg a beszélgetést:  

http://www.dunatv.hu/itthon/nem_haritanak_a_bankok.html

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.