Merénylet I. Ferenc József császár ellen
1853. február 18-án Bécsben merényletet követtek el I. Ferenc József császár ellen. Ezt a sikertelen merényletet még további hat követte a történelem során. Az elkövető Libényi János volt, aki szemtanúja volt az Aradon kivégzett magyar tábornokoknak. Véleménye szerint a császár ezeket a kivégzéseket "megakadályozhatta volna". Libényi ekkor határozta el, hogy bosszút áll. Ráadásul a császár állítólag még a hugát is "megrontotta".
Libényi János, idősebb Libényi János szabó és szűrszabó főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.
Bekapcsolódott ellenállási mozgalmakba, és Ferenc József elleni merényletre készült. Azonban Libényi szándékában az is közrejátszott, hogy Ferenc József 1853-ban megrontotta húgát. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, és elhatározta: megöli a császárt. 1853. február 18-án hajtotta végre a gyilkossági kísérletet, amikor a császár szokásos sétájának útvonalán a Kärtnertor bástyasétányon időzött, amikor kihajolt a bástya mellvédjén, hogy a lent gyakorló katonákat megfigyelje. Ekkor lépett elő Libényi és késével hátulról nyakon szúrta. Kísérlete O'Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi tőre a kemény zubbonygallért találta el és megcsúszott azon, ami nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit elfogták és kihallgatásán elmondta, hogy 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében dolgozott és tanúja volt a vértanúk kivégzésének, ekkor határozta el, hogy bosszút áll az uralkodón aki megakadályozhatta volna a kivégzéseket, mégsem tett semmit. Libényit haditörvényszék elé állították és kötél általi halálra ítélték, az ítéletet még február 26-án végre is hajtották. Azon a helyen, ahol a merényletet elkövette, épült a bécsi Votivkirche (fogadalmi templom).
Az eset kapcsán a császári udvar a forradalmi mozgalmakra újabb terrorhullámmal válaszolt, sorozatos letartóztatásokkal és kivégzésekkel, állandó őrjáratokkal és házkutatásokkal. A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút. Érdekességként: Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még 1853-ban földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.