A Magyar Sajtó Napja
Március 15-e Mindenkié. A megfogalmazott 12 pont közül az első nem más, mint a sajtószabadság eszméje. Napjainkban sokan érzik úgy, hogy a kormány intézkedéseivel csorbult a sajtó szabadsága. Döntsék el Önök a szavazásban, hogy ez valóban így van-e.
Mi is az a sajtószabadság?
Sajtószabadságnak nevezzük azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg. Ebben a cikkben a „sajtó” a szó tágabb értelmében a nyomtatott és az elektronikus hírközlő eszközöket, az ezek által szolgáltatott tartalmakat és az ezen tartalmakat előállító személyeket jelöli.
A Magyar Sajtó Napját 1990. óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékét, a Tizenkét Pontot és a Nemzeti Dalt.1848. március 15-én a Tizenkét Pontból rögtön az első követelte a sajtószabadságot, a többi alapvető forradalmi követelés mind csupán ezután következett. Pesten aznap csak a polgári sajtószabadság elvét mondták ki, annak törvénybe foglalása hosszabb folyamat eredményeként történt meg: április 11-én hirdették ki az uralkodó által is szentesített 1848: XVIII. törvénycikket a sajtószabadságról, mely lényeges fordulatot jelentett azzal, hogy szakított az előző ellenőrzési felfogással és gyakorlattal, vagyis a vasszigorú cenzúrával. A forradalom és szabadságharc időszakának igazi újdonságai a tartalomban, a hangvételben, a sajtó tagolódásában és az új műfajok megjelenésében voltak tetten érhetőek: tarka, eklektikus kép jellemezte a sajtópalettát, formailag és technikailag azonban nem volt változás, mivel minden lapszerkesztő és kiadó az általa ismert eszközkészlettel munkálkodott.