A közelmúltban felavatott szolnoki, impozáns gyaloghídról készült képek galériájában itt e-honlapon is gyönyörködhettük. Ennek apropóján:
A hidak, azok mindég összekötnek!
Az „E” könyvtár tudományok ágaiban tallózva -http://mek.oszk.hu/
- találtam rá arra a h-lapra - http://mek.oszk.hu/06400/06422/index.phtml -, amely Török Enikő: Mikoviny Sámuel,1698-1750 HTML formátumú publikációja. Ebből:
Mikoviny Sámuel- ról előjárójában annyit, hogy Mikoviny Sámuel 1698-ban a Nógrád megyei Ábelfalván született, evangélikus kisnemesi családban. 1718–1721 között a pozsonyi evangélikus líceumban tanult, vonzódott a matematikához. Tanulmányait külhonban folytatta, és vált a rézmetsző, a mérnök, a térképész, a geodéta, a csillagászati, a vízrendezési ismeretek elismert művelőjévé. Munkásságáról bővebben a hivatkozott forrás útján tudhatunk meg.
Térkép a régmúltból 1742.- a szolnoki várral, az épülőfélben levő só raktárral, Tisza híddal.
A térképet Mikoviny Sámuel készítette az Udvari Kamara megbízásából a Haditanács észrevételezésének kivizsgálása céljából
A térkép érdekessége, hogy a Tibiscus fl a mai Tisza folyó korabeli neve. A Zagyva folyó már akkor is Zagyva volt. Mikoviny véleménye szerint a Szolnokon épülő sóraktár nem jelentett különösebb veszélyt a nagyon rossz állapotban levő vársáncok számára, közlekedési szempontból pedig nagyon alkalmas, jó helyen feküdt,
és megépült a sóraktár, hasonlóképpen a pesti sóraktár is.
A híd szerintem cölöphíd lehetett, abból következtetve, hogy ugyan ebben az évben a pesti sóraktár vizsgálata is tárgyát képezte a megbízásnak, és az erről készült térképen a Pest és Budát összekötő híd, hajó hídként van ábrázolva, ami bontható a folyami hajózást kevésbé akadályozta.