Varázslatos helyeken jártunk az elmúlt napokban, az egykori Nagy Magyarország részét képező Szlovák területeken. Szó nincsen arra, mellyel leírható az, hogy milyen érzés volt az érintetlen természet ezernyi kincsét magunkhoz venni egy gyönyörű házikóban Liptószentmiklóstól pár kilométerre, az erdő közepén. Mókuskák serege nyüzsgött a fenyőkön, a ház mellett szamóca, málna és áfonya termett. Gombák serege rejtőzött az avarban, kis patak csörgedezett a házikó mellett. Nappal őrjítő hőség volt a városkában, a hegyen kellemes hűs, de éjszakára a kandallóban lobogott a tűz, mécsesek világítottak. Mesetáj…. A Tátra lába. De utunk során több, a magyar történelemből jól ismert várat is megcsodálhattunk, így a híres Zólyom és Árva várát is.
Galéria nézegetéséhez katt ide!
Sajnos Árva várában csakis szlovák nyelven folyt az idegenvezetés, de a hideg borsódzott a hátunkon, mikor a magyar történelem nagyjainak ereklyéit és portréit, magyar nyelvű ősi könyveket láthattunk…. Eljutottunk Zakopánéba és a Lomnici csúcsra is. Esténként szabadtéren sütöttünk- főztünk és a „ bátrak „ megízlelhették a rengeteg nemzetközi díjat elnyert varázslatos Tátrateát, mely valójában egy kiváló alkoholos ital, 32-72 %-os változatban, különféle gyümölcsös ízesítésben kapható. Hazafelé végigautóztunk a Felvidéken és boldog, mámoros, de ugyanakkor szemet könnyel elhomályosító érzéssel néztük a tájat és a városokat.
Hogy úti célunk milyen messze is van tőlünk? Csupán 350 kilométerre! Minden olcsóbb, mint nálunk…. A szálláshelyet is hamarosan megmutatjuk, de ez egy külön történet. Beszéljenek a továbbiakban helyettem a képek és az egyes helyek interneten található leírásai. Azokkal volt szerencsém egy felejthetetlen hetet, egymásnak adott szülinapi ajándékként eltölteni, akik nekem életemben a legfontosabbak: gyerekeim, párjaik és persze az én párom is.
LŐVE, fényképek: Polyák Attila
Árva vára Szlovákiában, Árvaváralja (Oravský Podzámok) község mellett az Árva folyó szintje felett 112 méterre magasodó sziklára épült. A középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.
Zakopne: A Lengyel Tátra legszebb és legismertebb turistaparadicsoma. A város 850 méter magasan fekszik a Tátra hegyeivel körbevett 30 ezer fős városba évente 2.5 millió turista látogat el. Lengyelország legfőbb hegyi illetve téli sport turista központja. A környező lejtőkön számtalan sífelvonó üzemel, valamint turista útvonal található. Európa legszebb tengerszeme a Lengyel Tátrai Nemzeti Park egyik leglátogatottabb helye. A város főutcáját nyugodtan nevezhetjük Zakopane Váci utcájának, ahol számtalan bolt, vendéglátó egység, étterem várja az oda látogató 2.5 millió turistát. A magyarok által közkedvelt hegyi paradicsom Zakopane Miskolctól csak 240 kilométerre fekszik.
LIPTÓSZENTMIKLÓS (32 500 lakos) a Vág folyó partján, a Liptói-medence közepén terül el. A város fekvése rendkívül kedvező az idegenforgalom szempontjából – a város a Liptószentmária (Liptovská Mara) víztározó keleti partján terül el, és a közelben helyezkednek el az Alacsony-Tátra, a Nyugati-Tátra és a Kócsi hegyek (Chočské vrchy) hegycsúcsai is. Nem csoda, hogy a város az egyik legfontosabb idegenforgalmi központ Szlovákiában.
Lomnici csúcs, magas Tátra: A Magas-Tátra egyik legismertebb és legkedveltebb csúcsa a Lomnici-csúcs (2632 m). A környéke felé magasan emelkedő három oldalú piramisra emlékeztető csúcsról három gerinc ágazik ki.
Északnyugati irányba a Fecske-tornyon (Pyšný štít) a gerinc többi csúcsán és a Téry-horhoson (Baranie sedlo) keresztül a szárnyvonulat csatlakozik a Magas-Tátra főgerincéhez. Északkelet irányba elágazó gerinc a Késmárki-csúcsra (Kežmarský štít) illetve a Weber-csúcsra (Malý Kežmarský štít) vezet, délre és délkeletre a Lomnici-nyereg (Lomnické sedlo) és a Lomnici-gerinc (Lomnicky hrebeň) található. Hajdan Nagyapónak nevezték, a szepesiek a Tátra legmagasabb csúcsának tartották. A XVIII. században a késmárki Fábry család négy nemzedéken keresztül az északi hegyoldalon malachitot és ezüstöt bányászott abban a reményben, hogy aranyat találnak. Fábry Jakab 1760-1790 körül a Réz-padról (Medené lávky) egészen a Lomnici-csúcs közvetlen közelségébe jutott és a családja valószínűleg felfedezte a Lomnici-csúcstól vezető a Lomnici-nyergen át vezető utat a Kő-pataki-völgybe (Skalnatá dolina). A déli oldalt akkoriban már a környező falvak vadászai is ismerték.
A csúcs első ismert megmászója 1793-ban az angol Robert Townson, a Kis-Tarpataki-völgyből (Malá Studená dolina) indult. Barométeres mérés alapján majdnem pontosan állapította meg a csúcs magasságát (2633 m). A téli mászások 1891-től ismertek. 1940-től Tátralomnicból (Tatranská Lomnica) drótkötélpálya segítségével lehet megközelíteni, így a leglátogatottabb tátrai csúccsá vált. A drótkötélpálya végállomása a csúcson egybeépült az asztronómiai és meteorológiai intézet épületével. 1957-ben egy televízió átjátszó adót építettek és 1965-ben pedig magasfeszültségű elektromos vezetéket vezettek fel a csúcsra a Kő-pataki völgyből.
Zólyom vára: A vár ma Szlovákia egyik legépebben megmaradt, és egyik legszebb gótikus-reneszánsz vára, belseje azonban leginkább csak képzőművészeti múzeumként funkcionál. A 14. század közepén épült gótikus stílusban. Húsz évig a husziták kezén volt, majd Mátyás király foglalta vissza. Az ő nevéhez fűződik a vár reneszánsz átalakítása is, amely a 16. században folytatódott, amikor megerősítették a várat a török támadások ellen. Bevenni nem tudták a törökök, bár sokszor ostromolták. 1554-ben a várban született Balassi Bálint, és pár évig itt is élt. 1605-ben Bocskai István foglalta el, később Bethlen Gábor. Az 1620-as években itt őrizték a Szent Koronát is. A vár a Rákóczi-szabadságharc során hadszíntér volt, ám a későbbiekben leginkább csak hivatalként szolgált. A 20. század közepére már elég romos állapotba került, felújítására 1966-ban került sor, amikor is múzeumot rendeztek be a várban.
Tátrai Nemzeti Park
Szlovákia első Nemzeti Parkja, 1949-ben alapították. Területe 741 négyzet-kilóméteren terül el, mely magába foglalja a Liptói Havasokat, a Magas Tátra szlovákiai részét, és a teljes Fehér Tátrát.
A Tátra Nemzeti Park (TANAP) határai, melyek világosan jelzettek minden közlekedési útvonalon, a következők: északról a Szlovák-Lengyel határ, keletről a Zdiar-Tatranska Kotlina országút, délröl gyakorlatilag az erdősáv vonala, nyugati határát pedig a Podbanske, Ticha-völgy, és a Lengyel határ közötti képzeletbeli vonal jelenti.
A TANAP feladata: a természetes környezet eredeti állapotának megőrzése és széles körű védeleme, segítség a magashegyi pihenés, gyógykúra és sport megszervezésében.
A TANAP adminisztrációs iroda, az állami erdészeti hivatal irodája, a Tátrai botanikus kiállítás, a TANAP múzeum és kutató intézet Tátra Lomnicon található.
A Tátrai Hegyimentők bázisa pedig Ótátrafüreden (Stary Smokovec) székel.
Tátratea
A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. Ma Szlovákia területének szinonimájakénthasználatos - egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelemkapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyságszerves részét képezte.