A 145-éves törökuralom vége
Buda visszafoglalását 1686. szeptember 2-án vitte végbe egy nagy többnemzetiségű keresztény sereg, ezzel véget ért a 145 éves török uralom.
A Lotaringiai Károly által vezetett keresztények a mindent eldöntő, harmadik általános rohamra délután három órakor indultak, a jel hat ágyú háromszori elsütése volt.
A vár északi falát, Lotaringiai Károly herceg vezetésével, hatezren rohamozták meg, ugyanakkor a déli oldalon Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Badeni Lajos őrgróf háromezer katonája támadott.
Buda bevételét három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig
kitartott.
Ezt megelőzően, 1684-ben próbálták már visszafoglalni a fővárost, de akkor az időjárási viszontagságok visszavonulásra kényszerítették az ostromló sereget.
1686. június 18-án V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette
76–80 000 fős keresztény sereg, a habsburg és német birodalmi erőkkel, s soraikban körülbelül 15–20 000 magyarral, néhány horvát hadtesttel ostromolni kezdték az erősséget, amit Abdurrahman pasa 12 ezer katonával védelmezett. Az ostromló seregben több ezer idegen nemzetiségű, többek közt német, holland, cseh, olasz, dán, burgundi, angol, spanyol, francia és svéd harcolt, századokba vagy ezredekbe szervezve, de a különböző századokba beosztott önkéntes katonák, tisztek és tüzérek között Európa szinte minden népe képviseltette magát.
Augusztus 14-én Szári Szulejmán nagyvezír felmentő seregét megverték, s három hét múlva elindították az utolsó általános rohamot, ami végül megtörte a védők ellenállását. A harcban elesett a hősiesen küzdő Abdurrahman is, akinek bátorsága még a keresztény vezérekben is tisztelet keltett.
Buda visszafoglalásának hírét nagy ünnepséggel fogadta Európa. A várost és a várat ellenben teljesen szétlőtték, s nagy volt az anyagi kár. Egy olasz hadmérnöknek sikerült megmenteni a várban található Mátyás-kori Corvinák megmaradt darabjait.
Forrás Wikipédia