„Ez egy erőpróba” – mondta egy magas rangú, az Európai Bizottságban dolgozó tisztségviselő a minap arról, hogy mennyire gondolja komolyan Brüsszel, hogy kőkemény lesz a magyar kormánnyal.

„Gyülemlettek az ügyek, és úgy érzem, hogy eljutottunk a végső stresszponthoz” – fogalmazott egy, a bizottsági politikát jól ismerő forrásunk.

Az Indexnek nyilatkozó, EU-s ügyekben járatos emberek mind úgy látják, hogy a magyar kormány megtörése több fontos, már elfogadott törvény esetében is eltökélt szándéka az Európai Bizottságnak.

Azt is többen kiemelték, hogy minél tovább makacskodik a magyar kormány, annál többet fog követelni Brüsszel. Egyes brüsszeli vélemények szerint decemberben még jobb pozícióban volt az Orbán-kormány, mostanra viszont már olyan törvények visszavonását is összeköthetik a magyarok által kért hitel megadásához, amelyeket korábban nem kértek volna a hitelért cserébe.

Fellegi csak gondolja, hogy fogadják Brüsszelben

Egy diplomáciai ügyekben járatos forrásunk szerint nagyon sokat elárul a bizottsági hangulatról, hogy miközben Fellegi Tamás bejelentette a magyar sajtónak, hogy hamarosan Brüsszelben is tárgyal, addig az Európai Bizottság nem adott még neki időpontot. És információink szerint simán előfordulhat, hogy nem is fog kapni. Ehhez nagyon komoly fordulat kellene a magyar kormány részéről.

Információink szerint legkésőbb Fellegi jövő heti washingtoni tárgyalásakor kell olyan engedményt adnia, ami elég meggyőző ahhoz, hogy Brüsszelben szóba álljanak vele.

Nem látnak perspektívát Orbánban

Ezt azonban nehezíti, hogy amerikai külügyi forrásaink szerint  „szörnyű hangulat" várja Fellegit Washingtonban. Fellegi csütörtöki bejelentését alapvetően kármentésnek tartják a washingtoni diplomáciában, ami arra ugyan jó, hogy átmenetileg megállítsa a forint gyengülését, összességében azonban forrásunk szerint már  „nincs mit menteni", a tárgyalásokat nem befolyásolja, Fellegi pedig mondhat szinte bármit, nem fogják igazán komolyan venni a tárgyalásokon.

Az amerikai diplomácia ugyanis már nem lát perspektívát Orbánban, fogalmazott az Indexnek egy külügyi forrás. Reális opcióként merült fel, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakoroljon Magyarországra, hogy állítson fel szakértői kormányt. Máshogy ugyanis nem tartják elkerülhetőnek a magyar államcsődöt. Forrásunk szerint ráadásul bármit is mond a kormány arról, hogy az IMF-hitel védőhálónak kell, valójában arról van szó, hogy az állam finanszírozható maradjon az év második felében.

Hasonló helyzetben egyáltalán nem példátlan, hogy külső nyomásra szakértői kormány veszi át egy ország irányítását - ez történt Görögországban és Olaszországban is, utóbbival való párhuzamokról bővebben itt olvashat.

Nem az lesz, amit leírtak

Az Európai Bizottság korábban világossá tette, hogy a decemberben elfogadott jegybanktörvény és stabilitási törvény visszavonását tekintik tárgyalási alapnak. Úgy tudjuk, hogy ez az igény nem változott, bár a helyzet kétségkívül nehezebb azáltal, hogy akkor még nem szavazta meg ezeket a törvényeket a parlament.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy információink szerint a magyar kormányban nem bízik eléggé az Európai Bizottság. Ezért a jövőre vonatkozó ígéretek, például a problémásnak tartott törvények módosításáról szólók, már nem biztos, hogy elegek lesznek. „Ha le van írva, hogy valami így lesz, és aztán a Bizottság azt tapasztalja, hogy mégse, azzal nehéz mit kezdeni” – mondta a hitelességi problémáról egy brüsszeli bennfentes.

Brüsszel emeli a tétet

Decemberben még úgy volt, hogy a Bizottság kifejezetten csak gazdasági törvényekkel köti össze a magyar hitelkérelem támogatását. Mostanra azonban szigorodni látszik a helyzet. A héten először merült fel információink szerint, hogy úgynevezett justice issue-k (igazságügyi témák) is a brüsszeli követelések közé kerüljenek.

Így például az adatvédelmi ombusdman hivatalának visszaállítása is szerepelhet majd a brüsszeli követelések között, legalábbis az Origó információi szerint Brüsszelben már eldőlt, hogy ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Ugyanígy az igazságszolgáltatás átszervezésének visszavonása is felmerülhet a brüsszeli igények között.

 Hosszabb távon pedig az EU-s támogatások megvonása is felmerülhet, ez 2013 után jelenthet nagy gondot Magyarországnak. Úgy tudjuk, hogy a Bizottság komolyan foglalkozik azzal, hogy az eurózónán kívüli tagállamokra a strukturális és kohéziós alapok megnyesésével próbáljon nyomást gyakorolni a józan költségvetések kikényszerítésére.

A Bizottság ugyanis komoly eszközöket kapott az úgynevezett hatos csomag elfogadásával az eurózóna regulázására, de a zónán kívüliekkel szemben is el akarnak járni. És mivel Magyarország egyébként is eljárás alatt van a túlzott hiány miatt, ezért felmerült, hogy fegyelmező eszközként a következő évek EU-s pénzeit el lehetne vonni Magyarországtól.

Nyomják a nagyok is

Az elmúlt napok párizsi és berlini kritikái Magyarországgal szemben nem érték váratlanul az Európai Bizottságot. A magyar diplomácia is már régóta érzékeli, hogy a visszamenőleg kivetett válságadók, az egyeztetések nélkül kikényszerített végtörlesztés és néhány egyéb döntés miatt régóta szeretnék szégyenpadra küldeni az európai nagyhatalmak Magyarországot. Ausztria, Németország és Franciaország már hónapok óta keményebb elbánást követel Magyarországgal szemben Brüsszeltől.

Úgy tudjuk, hogy Brüsszel eddig sokkal puhább volt Magyarországgal szemben, mint azt egyes tagállamok elvárták volna. Az Orbán-kormány legutóbbi dacos ellenállása azonban rontott a helyzeten.

 Ugyanakkor a Bizottság egyébként is szeretné megmutatni, hogy „az EU egy klub, ahol vannak szabályok” – ahogy egy forrásunk fogalmazott. Vagyis komolyan téma lett Brüsszelben, hogy a magyar kormány intézkedései az egész EU hitelét rontják, és eljött az idő, hogy a klub ne hagyja, hogy egy tagja lejárassa a közösséget.

Más megközelítés szerint a Bizottság erőt akar fitogtatni, megmutatni, hogy képes érdemben megtörni egy tagállami kormányt. „Amit nem tudnak megcsinálni a franciákkal vagy a britekkel, azt most át akarják nyomni rajtunk” – vélekedett egy, a magyar kormányhoz közel álló, külpolitikai kérdésekben tájékozott forrásunk.

Nincs magyar álláspont

Több helyről is azt hallottuk, hogy a magyar kormány katasztrofálisan kezeli a rá nehezedő nyomást. Egyáltalán nincs hivatalos álláspont arról, hogy a magyarok egyezkedni vagy keménykedni akarnak-e, a különböző magyar vezetők egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat tettek. Fellegi megegyezésre törekvő szavaival szemben Pleschinger Gyula gazdasági államtitkár például azt mondta szerdán, hogy „nem lenne tragédia, ha nem születik megállapodás a nemzetközi szervezetekkel”.

Úgy értesültünk, hogy a magyar állásponton az azt képviselni hivatott magyar diplomaták sem tudnak kiigazodni. Így állítólag a brüsszeli magyar diplomaták sem képesek megfelelően kezelni az egyre kínosabb kinti helyzetet. „A magyar elnökséggel kialakultak a megfelelő szakmai és informális kapcsolatok, de úgy tűnik, hogy a magyar követségen sem tudják, hogy mi a magyar stratégia. Így nem tudnak tárgyalni, kompromisszumot keresni” – mondta egy brüsszeli forrásunk.

Forrás:  http://index.hu/belfold/2012/01/05/ossztuz_zudul_orbanra/