Beküldő: Olvasónk- Járdaadó? Szingliadó? Kerékpárút- matrica? Minden jöhet! Ha Önöknek is vannak ötleteik, kérem osszák meg azokat velünk! Hogyan tudnánk kihúzni kormányunkat a csávából? Íme, a cikk: A sárga csekkek és az átutalások megadóztatásának felvetése után, az Origo információi szerint a kormány a mobil- és internethasználatért is pluszpénzt szedne be. A hvg.hu Matolcsy György és Orbán Viktor tanácsadójaként további olyan adókat szedett össze, amik könnyen kivethetők, ellenőrizhetők és sok milliárd forinttal növelik a költségvetést.
Az már januárban felmerült a kormányban, hogy az autók rendszámtábláinak kötelező cseréjével kellene növelni a 2012-es költségvetés bevételeit. A baleseti adó bevezetésével, a jövedéki adó, autópálya-matrica és műszaki vizsgáztatási díjak megemelésével már lehúztak minden bőrt az autósokról, azonban nem csak ők koptatják az utakat a kerekeikkel. Ezért kellene bevezetni, hogy a kerékpároknak is kötelező legyen a rendszám. Számításaink szerint ezzel 6-7 milliárd forintot szedhetne be az állam évente.
Kerékpárút-matrica
Ha az autósoknak fizetniük kell az állam által – szabályos tendereken, pénzügyileg ellenőrzött körülmények között – megépítetett autópályák használatáért, akkor a kerékpárosoknak is fizetniük kell a kerékpárutakért. A bicikliút-használati matricát valamennyi kerékpárosnak meg kell vásárolnia. Havi vagy éves díja lenne. A matrica meglétét a közterület-felügyelők és a rendőrök ellenőriznék. Amennyiben a kerékpáron nincs matrica, a bírságon felül a kerékpározással összefüggésben kiróható bírságadót kellene fizetnie a szabálysértőnek az általános bírságadón felül.
Járdaadó
Nemcsak az autók és biciklisek, hanem a gyalogosok is koptatják az úttestet és a járdát, csupán azzal, hogy közlekednek. Évente több milliárd forintot költ az állam a járdák akadálymentesítésére, felújítására, karbantartására, amit a gyalogosok sosem hálálnak meg. Mivel mindenki használja a járdát, ezért az adó kivetésével biztosan elkerülhető lenne, hogy az IMF-től és az EU-tól függjünk. A lakosoknak minden hónapban az önkormányzatoknál kellene megvenniük egy járdabérletet 10 ezer forintért, amit a járdaőrök bármikor ellenőrizhetnek.
Bírság- és illetékadó
Aki vét a szabályok ellen, az vállalja ennek következményeit is. Az eddigi laza, liberális felfogás szerint a bírság megfizetése elegendő büntetés a szabálysértők ellen. Ám ez a nézet téves, mert a bírság az adott szabálysértésre vonatkozik, a szabály áthágása miatt a közösséget ért kárt viszont nem kompenzálja. Ezt csak az ún. bírságadóval lehetne kompenzálni, amit valamennyi bírság után meg kellene fizetni, legyen szó szabálysértési bírságról vagy BKV-pótdíjról. Az adó mértéke a bírság mértékéhez képest egyenesen arányosan nőne. Minden egyszeri, 100 ezer forintot meghaladó bírság esetén a bírságadón felül extraadó fizetésére kötelezné az adóalanyt, melynek mértékét a NAV – egyedi elbírálás alapján – határozná meg. Hasonló elven működne az illetékadó. „Ha a bírságokat megadóztathatjuk, akkor úgy igazságos, ha az illetékeket is” – szólhatna az indoklás.
Beauty-adó
A kormány nevezhetné akár mesterséges szépségadónak is, de a multinacionális, külföldi elnevezés már magába sugallja, hogy akinek ilyen adót kell fizetnie, az csak rossz ember lehet. Az adót kivetnék az összes sminktermékre - beleértve az alapozót, a rúzst, körömlakkot -, de ugyanúgy a szoláriumra vagy a plasztikai műtétekre is. Az adó mértéke az áfához hasonlóan 27 százalék lenne. Selmeczi Gabriellára és a női képviselőkre gondolva azonban kezdeményezhetné a parlament, hogy a képviselői költségtérítést egészítsék ki a benzinkártya-utalvány mintájára politikusoknak járó szépségkártyával is.
Szingliadó
Leporolhatnák Orbánék Boros két évvel ezelőtti ötletét. A volt miniszterelnök a gyermekteleneket adóztatta volna meg, mivel szerinte a gyermeket nem nevelő magyaroknak is hozzá kell járulniuk valamivel a nemzet jövőjéhez. Mivel két év után több pénzre van szüksége a kormánynak, hogy elkerülje az IMF-et és a szent tehénként kezelt családbarát adórendszer miatt keletkező lyukat betömje, ezért a gyereküket egyedül nevelőkre, azaz a nem családban élőkre is ki kell bővíteni az eredeti elképzelést. Kompenzálásként ugyanakkor a jegygyűrű ára leírható lenne az adóalapból.
Sávos ebadó
Nem új találmány, az önkormányzatoknak most is lehetőségük van rá, de csak kevesen vezették be, mert a behajtása többe kerül, mint az évi 6 ezer forintos díj, másrészt a gazdák inkább csipet ültettek kutyáikba, hogy mentességet szerezzenek. A kutyák és főképp gazdáik azonban nemcsak használják a járdát, hanem össze is koszolják. Ráadásul minél nagyobb a kutya, annál nagyobb a szar, ezért a kutya testtömegindexe alapján határoznák meg az adó mértékét.
Körzetadó
A szomszéd kertje mindig zöldebb, de ha azt a kertet akarjuk és nem a sajátunkat, fizessük is meg! Ez lenne az üzenete az ún. körzetadónak. Ezt az adót minden olyan adóalany fizetné, aki egy adott állami közösségi szolgáltatást (például óvoda, iskola) nem a bejelentett lakcím szerinti körzetében venné igénybe.
Közkútadó
A játszótereket, közkutakat, szökőkutakat és szobrokat nem a legyek hordták össze, hanem szabályos közbeszerzési eljárások keretében kerültek a közterekre, ezt pedig az adófizetőknek valamiképpen honorálniuk kell – például a közkútadó megfizetésével. A közösségi tereken igénybe vehető ingyenes szolgáltatások után fizetendő díjat minden magyarországi állandó lakcímmel rendelkező adóalany fizetné.
Válságadó
Nehéz időkben össze kell fogni, s nem csak szavakkal, tettekkel is! Amíg ilyen kevés adó van Magyarországon és az adózási morál ennyire rossz, nincs más lehetőség, mint a magánszemélyekre kivethető válságadó bevezetése. Ezt az szja-n felül kellene fizetniük az adóalanyoknak.
Kétharmadközeli forrásból, munkatársaink nyomozó munkája eredményeként nyilvánosságra került a Széll Kálmán Terv 3.0, adónemeket részletező 564 oldalas mellékletének első lapja, melyet eredeti szöveggel adunk közre:
„Leadó és feladó: Fizikai erőkifejtéssel kísért, vagy mechanikusan végzett irány- ill. helyzetváltoztatásért kiszabott adónem. Az adó alapja az ú.n. „le” és „fel” irányokba megtett méterek száma. A „le” és „fel” irányok viszonyítási pontját minden esetben az Adóhatóság jogosult megállapítani. Kiemelt vizsgálatra számíthat: mindenki; gépkocsival, liftben, kerékpárral, rollerrel, gyalog, ill. kúszva közlekedők és a XXCIVII. mell.-ben meghatározott módokon helyváltoztatást végző személyek.
Amennyiben a leadó és feladó adóalapjának növelése közben az adóalany úttesten, zebrán, mezőn, réten, ösvényen, pocsolyán keresztül változtatja helyét, köteles az ú.n. átadó megfizetésére is.
További kiegészítő adó a kiadó és beadó, amely természetes és mesterséges épületekbe, létesítményekbe való be- és kilépéskor fizetendő. Adót köteles fizetni mindenki, aki ú.n. „tetővel” ellátott létesítménybe/eszközbe hatol be, vagy onnan ki. Kiemelt vizsgálatra számíthat: mindenki; akinek épített lakása van; papírdobozzal vagy ú.n. csővel rendelkező épített lakás nélküliek; ú.n. „rejtekhelyet” építő gyermekek (beleértve a takaróvárat is); valamint akit az Adóhatóság jónak lát.
Pukkadó: Hanghatással kísért vagy hanghatás nélküli valamennyi olyan tevékenységért kivetendő adónem, ahol ú.n. „pukkanás” történik. Bélgázok kieresztésekor szaghatástól függően meghatározott szorzóval kell számolni. Kiemelt vizsgálatra számíthat: mindenki; flatuláló személyek; luftballonnal díszített gyermekzsúrok; nyálbuborékokat eregető csecsemők.
Szunnyadó: Alapja az alvó vagy öntudatlan állapotban töltött órák száma, beleértve az ú.n. „félálom” állapotot, valamint a REM fázist is. Az adó alól az adóalany nem mentesül akkor sem, ha az öntudatlan állapot külső erőhatásnak (ú.n. „ájultra” vagy „félholtra” verés) vagy belső élettani folyamatnak (tápanyaghiány miatti öntudatlan állapot) tudható be.
Amennyiben az adóalany (egyelőre még) rendelkezik ú.n. „otthonnal”, a területen töltött órák száma után köteles megfizetni az otthonmaradót is.”
0 Hozzászólás
