1989 - azt mondták, immár szabadok vagyunk!
Szabad véleményt nyilvánítani, gyülekezni, oda utazhatunk ahová akarunk!
Micsoda szép szavak - ugye?
Igen, ebben élünk 23 éve. A szabadságunk annyira kiteljesedett, hogy ma már mindent szabad!
Egy dolog persze tilos: a globális eszmeiség ellen megnyilvánulni! na azt, nem szabad.
Kifordult a világ önmagából.
Manapság normális, hogy fiúk fiúkkal, lányok lányokkal, bárki kutyával, kecskével, lóval.
Manapság a cégvezető kockás flanel ingben megy be dolgozni, a kétdiplomás mérnök térdnadrágban, strandpapucsban és pólóban...a kényelem mindenek előtt!!!
Manapság ciki a házasság előtt nem összeköltözni - "ki kell próbálni, milyen együtt, hogy biztos legyek a dolgomban" - ja, ezért van ennyi válás...márha összeházasodnak...mert hát az sem papírral megy, mint az autó! Azért kíváncsi lennék ilyenkor a kisgyerek mint mond az iskolában? Anyukám élettársa? Nem tudom, de nekem valahogy az apa és anya házastársak, és pont. Lehet, túl maradi vagyok. Viszont büszkén vállalom, hogy a feleségemmel az esküvőnk utáni napon költöztünk csak össze - és jé, működik! Boldog házasságban élünk! És még azt is hozzáteszem, hogy egyikőnknek sem volt a másikon kívül más az életében - ÉS MÉGIS MŰKÖDIK!
Nem mondom, hogy ez a normális, és mindenkinek így kellene, de szerintem, ami ma megy, már kissé túlzás!
Manapság a házasságkötéskör lehet választani közös nevet is. A megszülető gyermek ezt a közös nevet fogja használni. Aztán amikor majd ő is házasságot köt - tételezzük fel - akkor ő is választhat a párjával közös házassági nevet...lassan olyanok leszünk mint a mexikóiak: Juan-Gomez -Alahandro-Orteiga-Papas Rodrigo. Szép hosszú nevek :) Már nagyon várom...milyen jó is lesz?!
Manapság akkor lehet sikeres az ember, ha valamilyen szinten deviáns, szexuálisan nem hétköznapi felfogású, faji vagy vallási alapon a kisebbséghez tartozik. Nem hiszed, nézd meg a tévében, kiből lesz sztár! Kit kap fel a média? Komolyan mondom, olyanok vagyunk mint a Római birodalom: Cirkuszt és kenyeret a népnek! Akkor elterelődik a figyelme a komoly bajokról! - hozzáteszem, ez világjelenség, nem Magyar specialitás.
Viszont feltesezm a kérdést: manapság, mi van az egyszerű, a fenti csoportok egyikébe sem sorolható emberekkel? Az egyszerű hétköznapi hősökkel? Azokkal az emberekkel, akik tisztességes, becsületes munkával, látástól vakulásig dolgoznak a családjukért, másokat nem bántanak, fizetik az adójukat és a jitelüket, napról napra teszik a kötelességüket és tisztességesen, tisztességre, becsületre, erkölcsre igyekeznek nevelni gyermekeiket? Velük ki törődik? Ő értük ki áll ki?
Ja, hát igen! Ők nem illeszthetőek bele a liberális eszmevilágba! Egyszercsak majd eltűnnek...