Elterveztem, hogy egy igen érdekes és fontos téma feldolgozásához látok hozzá, ez pedig nem más, mint a gyermekek látása, az, hogy hogyan vehetjük észre, ha valami nincsen rendben, hogyan segíthetünk ezen időben. Mai cikkem apropóját egy számomra igen meghitt és megható történet adja, hiszen a mai napon megszületett drága Hugicám első gyermeke, Istvánka!

Ez az édes érzés elhatalmasodott ma rajtam és a meghatottság közepette annak jártam utána, hogy a pici babák vajon mit is látnak belőlünk. Induljon hát a cikksorozat, a Kormos Optika támogatásával!

A kisbabák látása jobb, mint hinnénk
Sokáig az volt a tudósok feltételezése, hogy a csecsemőket a reflexeik irányítják, és zavarosan, kaotikusan észlelik az őket körülvevő világot. Dr. Michael Kavšek a Bonni Egyetemen a csecsemők látását vizsgálja – és bizonyítja, hogy sokkal többre képesek, mint amit feltételezni szoktak róluk. (A minivilág termékeket Kavšek professzor úr szakmai útmutásai alapján fejlesztettük ki.) Itt olvasható a vele készített interjú.

A Kormos Optika új helyen, a régi magas színvonalú

szolgáltatással várja kedves vásárlóit!

Itt talál meg bennünket: Szilágyi Erzsébet úti üzletsor

babyexpress: Ön a csecsemők látását vizsgálja. Honnan tudja, hogy mit lát egy csecsemő?
Dr. Michael Kavšek: Az utóbbi hónapokban például a megragadási preferencia módszerét alkalmaztuk. Ez a módszer a következő tényen alapszik: ha egy csecsemőnek odatartunk két tárgyat, akkor körülbelül négy hónapos kortól a közelebbinek látszó tárgyat próbálja megfogni. Egy csalóka mélységű képet hoztunk létre, aminek a háttere úgy néz ki, mintha a messziségbe tartana, és két tárgyat helyeztünk rá. A valóságban a háttér teljesen egyenes, és a tárgyak azonos távolságra vannak a csecsemőtől. Azt figyelhetjük meg ilyenkor, hogy már az öthónapos csecsemők is a látszólag közelebb lévő tárgy felé nyúlnak. Ez bizonyítja, hogy már működik náluk a perspektivikus mélységészlelés.

Sok mendemonda kering a csecsemők észlelési képességeiről: hogy fekete-fehérben látnak, hogy csak két dimenzióban látnak, vagy hogy fejen állva látják a világot… Mi igaz ezekből?
Korábban azt is gondolták, hogy az újszülöttek nem hallanak, vagy hogy nem érzékelik a fájdalmat. Ezek természetesen butaságok, és ugyanilyen idejétmúlt az a szóbeszéd, hogy a csecsemők fejen állva vagy fekete-fehérben látják a világot. Ezek a régi előítéletek hosszú ideig tartották magukat. Néhány évvel ezelőtt még egy gyerekorvos is megkérdezte tőlem, hogy a babák tényleg látnak-e színeket. Természetesen látnak színeket az újszülöttek, és nem fejen állva látják a világot. Furcsa az az elképzelés, hogy az emberek úgy fejlődnek, mint a tévé – hiszen a tévénél volt eleinte minden fekete-fehér. A csecsemő születésétől fogva lát, csak a látása nem olyan fejlett, mint a felnőtteké. De meg tudják különböztetni például a piros és a zöld színt, sőt, mind a látás, mind a hallás működik már a magzatnál is.

Mit látnak valójában a csecsemők?
Alapvetően az újszülöttek elég életlenül látnak – színesben, de elmosódottan. Körülbelül 20 cm távolságig látnak még viszonylag jól, de ezen belül is igen korlátozott a látásélességük. Tehát életlenül látnak, de mégsem annyira, hogy mondjuk a szüleiket ne ismernék fel. Mindenesetre a vizsgálataink azt mutatják, hogy a csecsemők többet látnak, mint azt a felnőttek gondolnák. Azt mondhatjuk, hogy már a csecsemők is sok mindenre képesek – és ez nemcsak az optikai feladatokra vonatkozik, hanem bizonyos emlékezeti teljesítményre is.
Forrás és folytatás ITT
 Bepillantás az anyaméhbe
A fényingereket felfogó szervünk, a szem embrionális fejlődése nem egyszerű, de vázlatosan azért megpróbálhatjuk elképzelni. Bár sokan az első hetekben még nem is vesznek tudomást róla, hogy testükben új élet kezdődött, az egészséges életmód már ekkor is elengedhetetlen ahhoz, hogy a kicsi szervek és szöveteik megfelelően alakulhassanak ki. Már a terhesség negyedik hetében két szemhólyag fűződik le az embrionális előagyból. Ez a páros szervecske az embrió felszíne felé nőve a lencse képződését indítja be a fej hámjából, amelyek aztán lefűződve a lencsehólyagot alkotják.

Születés után

A kisgyermek látószerve és a látáshoz szükséges idegrendszere - ha csak fertőzés vagy fejlődési rendellenesség nem okoz ebben zavart - születésre teljesen kifejlődik. Ezután már "csak" az idegsejtek közötti kapcsolatok várnak olyan ingerekre, melyek nyomán kialakulhat a megfelelő huzalozás, összeköttetés az idegrendszer egyes sejtjei között. A baba megtanul látni; azaz felismerni a színeket és formákat, megtanulja a két szemét együtt használni. A látásra is érvényes az idegrendszer fejlődésében felismert szabályszerűség, hogy az idegi kapcsolatok kialakulásának vannak úgynevezett kritikus periódusai. A fiatal idegrendszernek adott időben és fejlettségi stádiumban találkoznia kell bizonyos ingerekkel, - a látás esetében - vonalakkal, formákkal, színekkel, hogy azok ne csak retináján hagyjanak képet, hanem fel is tudja dolgozni, értelmezni tudja a megfelelő agyi központokkal is. Ha ez a kritikus periódus lezártáig nem történik meg, akkor ez a képesség végleg elvész.

Forrás és folytatás ITT
 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.