Az Épületet a valamikori ott jártam emlékére rajzoltam meg a hozzáférhető fénykép dokumentumok alapján, és tér valamint diszvilágítással láttam el. A mellék épületeket csak vázlatosan szemléltetem dokumentumok hiányában. A lepusztult kastély a családi kripta az egykori Sándor palota képeit is mellékelem. Gyerekkoromban jártam ott, foci meccsek alkalmával - valamint az akkor jeles ünnepek alkalmával fúvós zenekarral basszárnykürtösként ébresztőt fújni- a háború utáni lepusztult, kirabolt állapotban lévő épület akkor Gépállomás volt.
A focipálya az erkély oldali homlokzat felöl terült el, és azon igyekeztünk, hogy az erkélyre felmászva, onnét nézzük a játékot, de nem sikerült, mert mink csak ördögfiókák voltunk.
Sándor - Metternich ördöglovas Kastélyáról és Lakójáról, Bajna.
Esztergom vármegyében (ma Komárom- Esztergom megye 1952) található a község. Arról a Sándor családról szól a fáma, aki Budán építetett palotát(gróf Sándor Vince), ami ma is Sándor palota néven szolgál a Köztársasági elnök rezidenciájaként.
A Sándor család eredete nagy valószínűséggel Trencsény vármegye, ahol 1456-ban királyi adománylevelet kaptak a Szlavniczai birtokukra( ma Szlovák terület).
A család jelentősebb birtokaik:
Bajna ; Bia (Biatorbágy) ;Bicske; Buda (I. kerület, Sándor-palota); Esztergom (Sándor-palota); Gyarmat(Győr-Moson-Sopron megye); Nyitra( ma Szlovák terület); Ráró(Ásványráró); Szlavnica( ma Szlovák terület)
gróf Sándor Vince 1803-ban a budai várban telket,vásárol melyre a Sándor palota épült. A palota átadása 1806-ban volt, ahol a Sándor család utolsó férfi tagjaként megszületett gróf Sándor Móric (1805. május 23 ). Lovasfutárok vitték a szélrózsa minden irányában Sándor Vince örömét: hogy fia született.
Sándor család történetében számos kiemelkedő életpályát befutó személyt találhatunk, nevüket mégis a család „fűszere”, a különc viselkedéséről elhíresült Ördöglovas tette halhatatlanná.
1831,-ben gróf Sándor Móric a Sándor palotát eladja őrgróf Pallavicini családnak és Bajnára települ.
„Az 1700-as években a falu a Sándor család kezére kerül, az ő nevükhöz fűződik a Sándor- Metternich-kastély”
Az 1741-ben épült barokk épület mai klasszicista formáját Hild József tervei alapján 1834-ben nyerte el, az épület légfűtésű. A portikusz-on belül Az átalakítás évszáma olvasható MDCCCXXXIV. A kastélyt gróf Sándor Móric, a legendás "ördöglovas" építtette át, Bajnán az ősi családi fészket, szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának. Az északi homlokzaton a felirat az átépíttető nevére utal C.M. SÁNDOR RENOVAVIT.
Az esküvőt 1835. február 8-án tartották Bécsben. A gróf rajongott feleségéért. Két gyermekük született, Leó és Paulina, de az egyetlen fiúörökös hétéves korában váratlanul meghalt.
Sándor Móric- ot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak.
Móric csak apja halála után, 17 évesen ült első alkalommal lóháton. Sándor gróf fékezhetetlen volt, ha lovas bravúrokról volt szó. A saját testi épségét is kockáztató, hajmeresztő lovas mutatványai -az embereken, kocsikon, kőfalon ugratott át a várban pedig kocsival hajtatott le a meredek lépcsőkön - nemcsak Budapesten tették legendássá a nevét, de ismerték Bécsben és Angliában is. Az Ördöglovas jelzőt is a Londonban kapta, 1831-ben ahol néhány hónapot töltött, ahol mindenkit ámulatba ejtett lovas tudományával, amikor fogadásból betört egy addig teljesen kezelhetetlen lovat, majd versenyt nyert vele a ló gazdája így kiáltott fel: „Ez nem egy ember, ez egy ördög”.
Sándor Móric azonban nem csak fékezhetetlen lovas, de jó gazda is volt. Uradalmában a legkorszerűbb elvek szerint, magas színvonalon gazdálkodtak.
Az épület aranykorában gazdag freskókkal, tükrökkel, aranyozott díszekkel, drága bútorokkal volt berendezve.
A kastélyhoz tartozó uradalmi istálló, Sándor gróf világhírűvé vált ménesének szálláshelye volt.
A Császári udvarhoz hű volt, azonban a közéletben nem vett részt, ló volt az élete, és a ló lett a veszte is.
Széchenyivel egyetértet a ló jeletöségében, leveleztek , pénzel is hozzájárult a Pest- Buda vashid építéséhez, amit fontosnak tartott.
Az 1848-as események nem zavarták, annak ellenére , hogy apósa kancellár volt, nagy bajban. Sok bosszúságot is okozott mutatványai során, a szóvátevöket mindig kártalanította, helyben.
A bajnai plébánosra megharagudott amikor megtudta , az atya a kedvesének, háza építésére az egyház közösség pénzéből juttatott. Lovastól törtbe a plébániára a plébános szobájába.
Megígérte neki, ha nem távozik Bajnáról befalaztatja a templomot. Az atya jobbnak látta, ha eltűnik.
Sándor Móric a vakmerő lovas mutatványai alkalmával sok sérülést is szenvedet csonttörések, ficamok fejsérülések sorozatából fel is gyógyult.
Egy súlyos balesete történt Linz mellett amikor a kocsiból kivágódva fejét egy vaskerítésbe verte - elmezavar alakult ki nála. 1850-ben elméje a bécsi nemesi casino- ban borult el, mindent darabokra akart törni, megkötözve kellet eltávolítani. Prágában másfél évi ideggyógyászati kezelés után térhetett vissza szeretteihez, de már csak árnyéka volt Önmagának. A császár és környezete soha nem felejtkeztek el dinasztia iránti hűségéről.
A megváltóhalál 1878.feruár 23.-án következettbe. A holttestet Bécsből hazahozva ideiglenesen Gyarmaton helyezték el, a bajnai kápolna felépítésekor ünnepélyesen Bajnán helyezték örök nyugalomba.
Sándor Móric-ról, Kálmán Imre operettet írt. Lestyán Sándor Ördöglovas c. könyvét, a maga által irt forgató könyv alapján megfilmesítik, amit 1943-ban a mozik be is mutatnak.
Sándor Móric halála után a kastélyt Paulina hercegné örökölte, aki 1896-ban modernizálta a konyhát, és bevezette a gázvilágítást. Lánya, Clementina hercegnő alatt tovább szépült az épület, teljes szépségében érte meg a második világháborút és az azt követő gyászos éveket.
A kastély köztulajdonba került, azaz valójában senkié sem lett. A falu nem tudott mit kezdeni ekkora épülettel, végül gépállomássá alakították át. A belső falakat szétverték, a gyönyörű falfestményeket elpusztították. Amíg a Sándor család által épített szerkezet állt, lelakták, amikor azonban pusztulni kezdett, sorsára hagyták.
1990-es évek kárpótlások idején vérségi leszármazott jelentkezett kárpótlási jegyekkel a birtok visszaszerzése céljából Herceg Franz-Albrecht Metternich-Sándor (Metternich-Sándor Ferencz). Elkésett mert a licitálás második fordulója is lezajlott. A megmaradt kevéske nadrágszíj, szétszórt földterületeken való gazdálkodást nem látták rentábilisnek, így a kastély tulajdon jogáról is lemondtak az állam javára. Csak a családi kriptát látogatták meg, ahol gróf Sándor Móric, felesége Leontina, és lányuk Paulina nyugszik.
Az épületet leakarták bontani, de a lakosság ragaszkodott a legendához és az állagvédelmi munkálatok megkezdődtek. Ma a főépület eredeti formájában tündököl, külsőleg.
A belsőudvari épületek közül, még nem mind eset át a helyreállítási műveleteken.
Az egykor pompázó szépségű, húszholdas parkra ma már csak néhány szétszórtan álló idős fa emlékeztet.
A vonatkozó források:
http://www.budapestfolyoirat.hu/archivum/2009/2/165-sandorok-metternichek-es-az-ordoglovas
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Bajna/pages/019_az_ordoglovas_kastelyaban.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_M%C3%B3ric
http://wikimapia.org/11931207/hu/S%C3%A1ndor-Metternich-kast%C3%A9ly
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor-palota_(Budapest)
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_csal%C3%A1d
http://taj-kert.blog.hu/2012/07/19/az_ordoglovas_birtokan_bajna_sandor-metternich_kastely
http://www.interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=473&Itemid=84
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Bajna/pages/007_a_grofi_uradalom.htm
http://www.bajna.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=45:bajnahu&catid=45:telepuelesuenkrl&Itemid=1
http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Magyar/Kastely/Sandor-Bajna/index.html
Abony,2012. szeptember 24.
S.pataki