Helytörténeti iratanyagok feljegyzései és szemtanúk elbeszélése alapján a második világháború idején szovjet hadi repülőtér üzemelt Abonyban. A repülőteret 1944. november 6-7-én létesítették az orosz csapatok ideiglenes jelleggel. A frontvonal továbbhaladtával, december eleje-közepe táján áttelepítették Budapest környékére. A repülőtér a Mikes Kelemen út, Szolnoki út felüli végén, a község lakott területi része közelében volt megtalálható.
Az utcának ezen a részen akkor még nem voltak lakóházak.
A földterület mezőgazdasági művelés alatt állt. Szemtanúk állítása szerint akkor itt a Református Egyház lucernaföldje volt.
A repülőtéren állandó jelleggel 10-12 db kétfedelű repülőgép rajtolt-startolt.
A gépeket éjjeli bevetések alkalmával használták.
Nappal karbantartották őket. Feltöltötték üzemanyaggal, lőszerrel és bombával.
A zörgő-csörgő hangjuk végett mindenki „RATA” –nak nevezte őket.
Polikarpov I -16 (RATA) géptípus a Magyarország-i harcokban már nem vett részt!
Az abonyii repülőtéren állomásozó kétfedeles gépek, Polikarpov PO-2 típusú repülőgépek voltak.
1944. november 4-én „felszabadulásunk” hajnalán is ilyen típusú gépek bombázták a településünkön lévő német alakulatokat.
A géptípusra vonatkozó gyártási és technikai adatok:
A gép tervezése a 20-as években kezdődött U-2 típusnévvel, a prototípusa első felszállását egy Svecov M-11 99 lóerős léghűtéses öthengeres csillagmotorral teljesítette 1928. január 7-én.. A repülőgépet Nikolai Polikarpov tervezte az elődtípus U-1-es felváltására.Az U-2 nevet 1944-ben megváltoztatták Po-2-re, Polikarpov neve nyomán.
Kezdetekben az U-2-es a szovjet polgári és katonai gyakorlógép szerepét töltötte be, tömegesen gyártották Moszkva közelében. A katonaság szívesen alkalmazta STOL (rövid úton le- és felszállni képes) tulajdonsága miatt. A kezdetektől gyártottak egy altípust a mezőgazdaság számára. Bár sokkal rosszabb tulajdonságokkal rendelkezett, mint a kortársai, hosszú ideig szolgált a 2. Világháborúban futár, kutató-mentő és szállító feladatkörben. Sokszor szállított szovjet partizánokat a frontvonal mögé, és biztosította az utánpótlási felszereléseket számukra. Alacsony ára és könnyű karbantarthatósága révén közel 40,000 db-ot gyártottak belőle. A legtöbbet gyártott kétfedelű repülőgép a repülés történetében. A háborúban 1941-ben tűnt fel könnyű bombákkal felfegyverezve, 1942-től éjszakai alacsony támadó feladatokat is ellátott. A Wehrmacht csapatok a Nähmaschine (varrógép) gúnynevet adták neki csörgő hangjáért. Az orosz csapatok „kukuruza” kukorica néven is becézték. A későbbi NATO csapatoktól az „Öszvér” nevet kapta. Az éjszakai küldetéseknek nem volt komoly harci értéke, viszont komoly pszichológiai hatása volt a német csapatokra nézve. A katonák nem tudhatták, hogy mikor jelenik meg az éjszaka közepén ezért folyamatosan tartottak egy esetleges némán, siklórepülésben végrehajtott támadástól. Szokásos taktika, hogy a repülőgép leállított motorral siklórepülésben néhány méterrel a föld felett repül el az ellenséges csapatok felett és ők csak a repülőgép szárnyai közül kísértetiesen süvítő szél és huzat hatásából tudtak következtetni a pillanatokon belül bekövetkező támadásra. Ezekkel a tulajdonságokkal komoly károkat okozhattak az ellenségnek. A háztetők szintjén repült, akkora maximális sebességgel, amivel a Messerschmitt Bf 109-es és a Focke-Wulf Fw 190-es közel átesett. Az U-2-est a szovjet 588-as éjszakai bombázó ezred kötelékében női pilóták is repülték Az egység hírhedtté vált a német hátsó területre mért merész kis magasságú éjszakai rajtaütéseiért olyan veterán pilótákkal, mint Katya Ryabova és Nadya Popova akik egy éjszaka alatt akár tucatnyi ilyen küldetést is végrehajtottak. Volt olyan alkalom, hogy egyetlen éjszaka alatt 18 légitámadást is végrehajtottak. A legtöbb pilóta több mint ezer bevetésben is részt vett a háború végéig az úgynevezett berlini csatáig. A háború után a polgári repülés szolgálatába állt, használták légi taxiként, utasrepültetésre, vitorlázó vontatásra, mezőgazdasági repülésekre, propaganda célokra, sebesültszállításra és sok más célra. Két és három üléses, nyitott és zárt változatban, sítalpakkal és hidroplánként is gyártották.
A Koreai háborúban is bevetették, az ellenségnek komoly gondokat okozott az éjszakai lelövése, ugyanis a fa és szövet szerkezetű gép kevés radar visszhangot szolgáltatott.
Magyarországon elsősorban sportcélokra használták.
Adatok
Rendeltetés: többfeladatú
Hossz: 8.17 m
Fesztáv: 11.40 m
Magasság: 3.10 m
Szárnyfelület 33.2 m²
Szerkezeti tömeg 770 kg
Motor: Svecov M-11D 5 hengeres csillagmotor (125 lóerő)
Max. sebesség: 152 km/h
Utazó sebesség: 110 km/h
Hatótáv: 630 km
Csúcsmagasság: 3,000 m
Fegyverzet: 1× 7.62 mm (0.30 in) SKAS géppuska
6 * 50 kg bomba
Abony, 2009.10.25. Markó Ferenc
1 Hozzászólás
