Rovatunkat Medveczkiné Tóth Edit PURINA Takarmány Kisáruháza támogatja- Történt, hogy a közelmúltban egy gyönyörű kaspós epret újítottam be. „ No, ezt biztosan nem fogja Rosszcsont, a labrador tönkretenni! „- gondoltam magamban, és ha már a földön nem teremhet, fel is akasztottam a szép piros kosarat, rajta hívogató virágokkal, kis eprekkel, fel én a magasba. „ De finom lesz Anya! „- mondta kisfiam és naponta kétszer bőszen locsolgattuk.
Egyszer csak azt vettük észre, hogy az epertő közepe megroggyant, kifelé álltak a növények. „ Ejnye! Túlöntöztem volna? Nem kapott eleget? „ – markolt a szívembe a sejtelem. Aztán egyszer csak látom ám, hogy egy gyönyörű, ifjú gerle terpeszkedik az eprem közepén. Jó közel hozzám, ahol az udvaron zajlik az élet. Először meg sem fordult a fejemben, hogy állandó lakhelyül szemelte ki az epres kaspónkat.
„ Hm, szelíd egy madárka! De, nini, mit látok ott a csőrében? Jézusom! Csak nem egy ágacskát? „ – és akkor már sejtettem, hogy az epertermés java odalesz. Felmásztam, meglestem, félig volt készen a fészek. Még reménykedtem kicsit, hogy a mi madarunk másik lakhelyet létesít magának, de nem…. Ma már két gyönyörű tojás jelzi a fészekben a gerjenász eredményességét. Vidáman turbékolva hívják egymást kedvenc madaraim, karnyújtásnyira tőlem, kisfiamtól és páromtól. Nem zavartatják magukat, szemmel láthatóan boldogok, szeretik egymást és bennünket is. Mint ahogyan mi is. „ Vesszen az eper! Éljenek a gerlék! „- mondjuk mosolyogva, de azért mikor picit elrepül a madárka, óvatosan meglocsoljuk a növényt is. „ Mint a Paradicsomban…. „ Mondja párom, és sietve lefényképezi a fészek tartalmát, hogy megmutathassuk. Ha kikelnek a kis gerlék, ismét jelentkezünk a LŐVE- KRIS- TYB házból egy kis gerjeshow-val! Mindenkinek ilyen vidám élményt kívánva: Lőrinczy Veronika