Mire használták fel a bankok és a közjegyzők azt, hogy az adós aláírta a tartozáselismerő közjegyzői okiratot?
Ez még alakul, de tény, hogy közokiratba foglalt adattal éltek vissza. Azzal az adattal, hogy aláírtunk egy kötelezettségvállaló közjegyzői okiratot. Ezt követően, felhasználva ezt az adatot, tartozásként nyilvántartásba vették, miközben kölcsön jogcímen nem folyósították ki.
Majd a közjegyző a tartozáselismerőbe foglalt adattal kapcsolatosan nem tette meg a szükséges ellenőrzést, hogy mint közhiteles adat, mire lett felhasználva. Ezt az adatot arra nem lehet felhasználni, hogy folyósítottként kezelje, mert ez az adat a következőt jelenti az eredeti tartozáselismerő közjegyzői okiratban:
Elismeri az Adós, hogy tartozik megfizetni ezt az összeget kölcsön jogcímen a szerződés szerinti módon. De nem jelenti azt, hogy ez a devizaösszeg átadott, hiszen a szerződés aláírásakor még nincs más irat a szerződéssel kapcsolatban, mint a szerződés maga. Nincs gazdasági esemény semmi. A közhiteles adat szerinti devizaösszeg akkor válik pénzkölcsönné, amikor megtörténik a rendelkezésre bocsátása. A folyamat alatt mindvégig kimutatható, hogy a devizaösszegből kölcsön jogcímen az adós mennyivel tartozik. A szerződés aláírásakor fennálló kölcsöntartozás nulla. A folyósításkor fennálló kölcsöntartozás maga a devizaösszeg, ha rendelkezésre van bocsátva. Mivel nincs rendelkezésre bocsátva a devizaösszeg, hanem annak vételára, ezért a folyósításkor a kölcsöntartozás továbbra is nulla, hiszen nem felel meg a pénzkölcsön nyújtásban foglaltaknak a Bank szolgáltatása. Ezért nem is jogosult a pénzkölcsön nyújtás szerinti elszámolásra, nem követelhet aszerint az adóstól. A devizát nem bocsátja rendelkezésére, hanem a forint ellenében követeli megfizetni. Tehát nincs kölcsönnyújtás, ezért nem számolhat fel kölcsönkamatot.
Tehát a közjegyzők a felmondáskor visszaélnek az adós aláírásával, aki kötelezettséget vállalt a közokiratba foglalt kölcsönösszeg, a devizaösszeg kölcsön jogcímen történő visszafizetésére, miközben a kölcsönösszeggel szemben fennálló tartozás mértékét nem lehet másképpen megállapítani, mint ha a Bank szolgáltatását megtekinti, hogy adott-e kölcsönt az adósnak.
A Bank akkor élt vissza az adattal, amikor a közokiratba foglalt devizaösszeget úgy vette hitelnyilvántartási számlára, mint kölcsöntartozást, de mást, ellenértéket folyósított, a közjegyző pedig a felmondáskor élt vele vissza. Hiszen nem nézte meg ezt az adatot ott, ahol ezt meg kell nézni. Nem nézte meg azt, hogy ezen közhiteles adat mire lett felhasználva a Bank részéről. Megnézte a bank hitelnyilvántartási számláját, amiről az Ügyészség megírta azt, hogy nem közhitelesek az abban lévő adatok. De nem nézte meg azt, hogy a közokiratba foglalt közhiteles adat arra lett-e felhasználva, amire fel kellett volna használni. Azaz: hogy a hitelnyilvántartási számlára azért lett-e felkönyvelve, mert kölcsön jogcímen pénztartozása keletkezett eközben az Adósnak?
Ezt kizárólag az adós banki kivonata tanúsíthatja, ami a törvény által előírt rendelkezésre bocsátási kötelezettség bizonyítéka.
Ha valaki felmutat egy személyi igazolványt a közjegyző előtt, és két méter harminc centiméter magas kosárlabdás, akkor a közjegyző nem fogadhatja azt el egy egy méter hatvan centiméteres szőke ciklontól.
A közhiteles igazolvány sem önmagában vizsgálandó. Fontos, hogy arra használják fel, amire kell. A közjegyző a szőke ciklontól nem fogadhatja el ellenőrzés nélkül a kosaras személyi igazolványát, a közjegyző meg nem fogadhatja el a Banktól ellenőrzés nélkül a közokiratba rögzített kölcsöntartozást, mint Bank által átadottat, mert a közokirat nem a szolgáltatás teljesítését igazolja, csupán az Adós kötelezettségé, s ha nem lett neki átadva a közokiratba foglalt kölcsönösszeg, akkor a devizaösszeggel szembeni kötelezettsége kölcsön jogcímen fennáll, de NULLA FORINT!
NULLA FORINTOT A BANKOKNAK !!!
ÁRPÁD, MEGELŐZTÉL MINKET!!! TALÁLKOZUNK 2013. OKTÓBER 23-ÁN ÓCSÁN!!!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
http://kaslerarpad.hu/?p=5036