Erzsi néni: nem maradt több a zsebünkben

Három család történetén keresztül próbáltuk megtudni, vajon a hétköznapi emberek hogyan érzik, jobban éltek-e idén, mint 2012-ben. A három család közül az első a devizahitelével küszködő nagycsalád volt, aztán bemutattuk a fiatal párt, akik nem régen kezdték el közös életüket. Most következzen a nyugdíjas történet.

Erzsi néni és Lajos bácsi már több éve nyugdíjasok, jövőre lesznek 50 éves házasok. Amikor azt kérte az asszonytól az FN24, röviden foglalja össze, jobban éltek-e idén, mint tavaly, azt válaszolta, anyagi értelemben stagnált a helyzetük. Vagyis rezsicsökkentés ide, nyugdíjemelés oda, úgy érzik, se jobban, se rosszabbul nem élnek.

Ketten 205 ezerből

Az átlagnyugdíj százezer forint körül van. Az ő nyugdíjuk pont ebbe a kategóriába esik: majdnem egyforma, fejenként 102 ezer pár száz forint. Vagyis összesen havi 205 ezer forintból gazdálkodnak. Tavaly ennél szűk tízezer forinttal volt kevesebb a családi büdzsé.

Nem panaszkodnak, mert a pénzből spórolósan ugyan, de kijönnek. Van kertjük is, együtt itt megtermelik maguknak a zöldséget, gyümölcsöt, befőzni valót. Sőt, még a gyerekeiknek is tudnak adni egy kicsit.

Amikor rákérdezünk, a nyugdíjemelés és a rezsicsökkentés mellett hogyhogy nem érzik, jobban élnek, Erzsi néni azt mondja, más kiadásaik viszont nőttek. De azt nem tudta pontosan megmondani, vajon a csökkenés a növekedés teljesen egálban volt-e. Mindenesetre úgy érezték.

Pluszok és mínuszok

Az árnövekedésre a sajtot hozta fel példának: tavaly még 1100-1200 forintért tudott venni, az idén meg már nem nagyon kap 1500 forint alatt. A tejet, kenyeret, lisztet, húst viszont nem érezték drágábbnak. De szerinte ha már jól teljesített a mezőgazdaság, lehetett volna egy kis árcsökkenés is. Azt mondja, apróbb tételeknél is észrevettek drágulást, mindenféle élelmiszernél és háztartási cikknél. A gyógyszerkiadásukra nem panaszkodott, az nem nőtt nekik. Pedig egész halommal szednek.

A benzinár őket csak kis mértékbe érinti, mert ugyan van autójuk, de ritkán használják. Tankolni úgy 5-6 hetente szoktak, de ha éppen emelést hallanak, akkor előtte mennek el a kútra. A tranzakciós illeték pedig szintén nem okoz pluszköltséget, mert a postás készpénzben hozza nekik a nyugdíjat, és bankszámlát nem használnak.

Viszont az bosszantja őket, hogy hosszabb távra már nemigen van személyvonat, és bevezették a gyorspótjegyet is. Így ha rokonaikat látogatják, most már mindenképpen kell fizetniük a vonaton, vagy a gyorspótjegyet vagy az IC-pótjegyet. Inkább utóbbit fizetik, mert akkor legalább biztosan van ülőhelyük.

Azt is elárulta, a rezsicsökkentéssel (víz-, áram-, gáz-, szemétdíj) idén eddig 13 631 forintot spóroltak meg. Ebből a legnagyobb tétel az áram volt, 8618 forint. A gázt egyébként csak főzésre használják, és többnyire fával fűtenek. Az árcsökkentésre azt mondja, persze, jó, hogy kevesebbet kell fizetniük. De fél tőle, mi lesz, ha veszélybe kerül az ellátás. Még nem felejtette el, milyen volt, amikor a 60-as, 70-es években gyertya mellett üldögéltek esténként, mert nem volt áram... És a gáztűzhely teljesítményén már most úgy érzi, nem az igazi, lassabban fő meg az étel.

A „luxus”

Arra is kíváncsiak voltunk, van-e valamilyen kényeztetés, „luxus” az életükben, Erzsi néni azt mondta, van! Fürdőbe járnak, hetente egyszer. Bérletet vesznek, mert úgy olcsóbb. A fürdőben pedig vízi tornáznak is, amit mindketten nagyon szeretnek. Meg a társaságot is, akikkel rendszeresen találkoznak.

Ezen kívül egy-egy hétre el is tudnak utazni. Idén például Hajdúszoboszlóra mentek, magánszállásra, mert az volt a legolcsóbb. A gyógykezeléseket pedig SZTK-alapon kérték. És félig kifestették a lakást is.

A gyerekeiket nem kell támogatniuk, de az unokáknak (hatan vannak) mindig csúsztatnak egy-egy ötezrest, névnapra, szülinapra, karácsonyra.