Nemcsak hazánkban, de a történelmi Magyarország területén is tovább tart a magyarság természetes fogyása. A születések számának csökkenése mellett régóta tart a népesség elöregedése is. Mindezek révén 2060-ra a magyarság száma 8 millióra fog csökkenni, a 65 éven felüliek aránya pedig meg fogja közelíteni az egyharmadot – mondta el a Rádió Orientnek Őri Péter, a Demográfiai Portré című kötetet kiadó KSH Népességtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Nemrég jelent meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének új kötete, amelynek előrejelzése szerint a magyar lakosság száma 2060-ra kétmillióval fog csökkenni. Mint arra Őri Péter rámutatott, a folyamat nem új keletű, hiszen az ország népessége 1981 óta csökken, a most elkészült előrejelzések tehát az elmúlt évek tapasztalatait tükrözik.

„A népesség fogyása mellett régóta folyik annak elöregedése” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ennek elsődleges oka a születések számának csökkenése, valamint a várható élettartam növekedése. Mint azt Őri Péter elmondta: Magyarországon annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben javult a halandóság még mindig rövid a születéskor várható élettartam nemcsak a fejlettebb nyugati, de a régió hasonló helyzetben lévő országaihoz képest is. Ezek alapján ma a férfiak 72, a nők 78-79 évre számíthatnak.

Ezzel egy időben nagymértékben csökkent a házasságok száma is. Míg 1990 környékén egy nem házas nő 80-90 százalék valószínűséggel kötött élete során házasságot, addig ma ez az arány csupán 40-45 százalékos. „Ez nem azt jelenti, hogy egyedül élnek, hanem a házasság mellett más tartós párkapcsolati formák – élettársi együttélés- terjedtek el. Ezek a kapcsolatok – legyen az együtt élés vagy házasság - meglehetősen bomlékonyak. A tendenciák azt mutatják, hogy a ma megkötött házasságok 40-45 százaléka valamikor fel fog bomlani” – mondta. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a folyamat nemcsak hazánkra jellemző, Európa más országaiban is megfigyelhető, hogy az egyedül állók és egyedül élők létszáma is dinamikusan nő.

Az egészségi állapotot részben jól tükrözik a rossz halandósági adatok – mondta Őri Péter. Kiemelte: a dohányzók száma és emiatt a tüdőrákosok aránya még mindig magas. Emellett bár csökkenő mértékű, de még mindig jelentős hazánkban az alkoholfogyasztás mértéke. További problémaként említette, hogy a túlsúlyosak vagy elhízottak aránya egyre nagyobb a fiatalok körében. „Azok az életmódbeli változások, amelyek a nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedekben lezajlottak, megvalósultak – táplálkozási reform, mozgás – Magyarországon kevésbé jelentek meg” – hívta fel a figyelmet az okokra. Pozitív tendenciaként említette viszont, hogy csökkent az öngyilkosságok, valamint a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők száma is, ugyanakkor a daganatos betegségek esetében nem látszik ilyen pozitív fordulat. Az iskolai végzettség összehasonlításakor egyértelműen látszik, hogy a magasabban kvalifikáltak egészségtudatosabbak, mivel valószínűleg anyagilag is jobb helyzetben vannak és szabadidejüket is inkább töltik mozgással.

Emelkedő tendenciát mutat a bevándorlások száma is, az elmúlt években ugyanis évi 25-30 ezer fő érkezett Magyarországra, ennél magasabb csak a rendszerváltás idején volt ez a szám – mutatott rá Őri Péter. „Jelentős részüket mindig is a környező országok magyar ajkú lakossága alkotta, ez ma is így van, de köztük már az elmúlt évek változásai miatt egyre nagyobb a magyar állampolgárok aránya. Az biztos, hogy a bevándorlók fele ma is ezekből a közösségekből érkezik” – tette hozzá.

A történelmi Magyarország területén mintegy 2,4 millió magyar él, akiknek a száma szintén folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a vegyes házasságok miatti asszimiláció, amely a legerősebb Szlovákiában, Erdélyben csupán a szórvány területeken figyelhető meg ez a folyamat. Romániában elsősorban az elvándorlás, Szerbiában pedig a természetes fogyás az oka a magyarok száma csökkenésének.

Jelentős mértékű a magyarok hazánkból történő elvándorlása is, elsősorban munkavállalási okokból. „Az EU statisztikái alapján mintegy 330 ezer magyar állampolgár él az unió más országaiban, a kivándorlók évi száma megközelíti a 80-90 ezer főt” – mondta Őri Péter, hozzátéve, hogy a legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában telepednek le. Kiemelte: ennél valamivel több a kivándorlók száma, hiszen ebből a statisztikából hiányoznak a tengeren túl letelepültek adatai.

OPH