Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG-oltás mind a mai napig kötelező minden egészséges kisbaba számára. A BCG-ről az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a tbc-n kívül több más betegség ellen is védelmet nyújt, illetve a kezelésükben lehet hasznos. Most több országban is, ahol az oltás nem kötelező, gyorsan beoltják az egészségügyi dolgozókat, azt remélve ettől, hogy részleges védelmet biztosítanak számukra a koronavírussal szemben. Lehet, hogy így lesz, de bizonyíték még nem támasztja alá ezt a reményt.
Szerte a világon az egészségügyi dolgozók - orvosok, ápolók és mindenki, aki a fertőzöttek kezelésén dolgozik - sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint az átlagemberek. A fertőzési veszélyeztetettségük mértéktartó becslések is legalább tízszeresre lehet az átlagnak. Amikor pedig túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer, a kórházakban kaotikus állapotok alakulhatnak ki, illetve hiány keletkezik a védőfelszerelésekből, és a fertőzési kockázat még sokszor magasabb lehet.
Minden állam igyekszik ezért minden eszközt megragadni, hogy védje az egészségügyi dolgozóit. Ennek eszköze lehet a BCG-oltás. Igen, a BCG-t a baktérium okozta tbc ellen fejlesztették ki, aminek semmi köze sincs a koronavírushoz. És mégis, korábbi tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy az oltásnak jóval szélesebb a védőképessége, és az immunrendszert általánosan felvértezi a legkülönfélébb kórokozók ellen. Folytatás IDE kattintva