Egy kerítés megtervezése a legtöbb esetben bár nem igényel építészmérnöki diplomát, mégis tartogathat váratlan kihívásokat. A léckerítést például többféleképpen is fel lehet építeni, ezért érdemes minden szempontból körüljárni a kérdést, mielőtt végleges döntést hoznánk. Ebben segítenek az alábbi praktikák.
A kerítéslécek alapanyaga
A léckerítésről a legtöbbünknek a hagyományos fadeszkák jutnak eszünkbe, melyek valóban időtlen klasszikusnak számítanak, ugyanakkor bizonyos szempontból már eljárt felettük az idő. Hisz a faanyag kényes, rendszeres karbantartást igényel, ráadásul környezetvédelmi szempontból sem ideális, hiszen élő fákat kell kivágni hozzá.
Ma már azonban remek modern alternatívák léteznek, amelyekkel kiválthatóak a falécek. Ilyenek például a Nívó gondozásmentes kerítéselemek, melyek alumíniumból és acélból készülnek, viszont fahatású festést kapnak, így külsőre nagyon hasonlítanak az igazi fára.
Ezzel szemben viszont a Nívó elemeket nem kell csiszolni, festeni, felületkezelni, és még így is sokkal időtállóbbak a fánál. Ha tehát fakerítésben gondolkodunk, akkor célszerű a fa helyett efféle alternatívákat keresni, hiszen a környezetet is óvjuk és magunkat is megkíméljük a rendszeres felújítással járó plusz munkától.
Az elrendezés típusa
A léckerítéseknél kétféle elrendezési irány lehetséges: vízszintes, illetve függőleges. A megjelenést kivéve igazából nincs köztük sok különbség, ízlés kérdése, hogy melyiket részesítjük előnyben.
A mai építészeti trendekben többnyire a vízszintes elrendezés dominál, így ez a stílus modernebb hatást kelt. Persze nem mindenki szereti követni a divatirányzatokat, így semmi gond nincs azzal, ha nekünk inkább a függőleges tetszik.
Az egyetlen eltérés talán a felszerelésben mutatkozik meg: a vízszintes lécek hosszabbak, kevesebb kell belőlük, így a rögzítés is kevesebb ideig tart, valamint nem kell annyit fúrni, csavarozni méricskélni, mint a függőlegesnél, ahol több rövid elemmel dolgozunk. Mindenesetre ne ez legyen a fő szempont, ugyanis a felépítést csak egyszer kell megejteni.
A lécközök mérete
A kerítéselemeket mind vízszintesen, mind függőlegesen felszerelhetjük hézagosan vagy zártan. Itt viszont a kinézet mellett már a praktikussági szempontok is belépnek az egyenletbe.
A zárt kerítésen nem lehet belátni az utca felől, viszont némelyeket feszélyez, ha egy külvilágtól elzárt “erődben” érzik magukat a saját kertükben. A nyitott elrendezés pedig szabadabb érzetet kelt, viszont így bárki beláthat majd az udvarba, aki elhalad a ház előtt.
Persze az sem mindegy, hogy milyen környéken élünk: egy kis falu félreeső, csendes utcájában nemigen kell leskelődő járókelőktől tartani, így itt egy hézagos kerítés sem teszi tönkre a privát szférát.
Ellenben egy forgalmas főutcán, ahol az autóút is a ház közelében halad, indokolt lehet a zárt kerítés, hiszen sokkal nyüzsgőbb a környék és zavaró lehet, ha minden percben beles valaki a kertünkbe. Mérlegeljük, hogy számunkra melyik opció az ideálisabb.