Ahhoz, hogy külföldi bevételt szerezzünk, a digitalizációnak köszönhetően már át sem kell lépni az államhatárt. Magyarországról is lehet külföldi cégeknek dolgozni, vagy terméket és szolgáltatást értékesíteni más országokba. Mutatjuk, hogy mire érdemes figyelni ilyen esetben.
Amennyiben Magyarországon kerül sor a munkavégzésre, akkor Magyarországon keletkezik szja-fizetési kötelezettség, és az szja mértéke fontos tényező. Ezt egyrészt szabályozza az Szja Tv., másrészt pedig az EU-s egyezmény. Ezt a bevételt manuálisan kell feltüntetni az adóhatóság bevallási tervezete mellett, ugyanis a tervezet készültekor a NAV még nem ismeri a nemzetközi információkat.
15 százalék szja-t kell befizetni
Ha egy német cég számára a munka elvégzése Magyarország területén belül történik, akkor a magyarországi államkasszába kell adózni. Amennyiben Németországban német cég számára végzünk munkát, akkor oda kell adózni.
Amennyiben Magyarországra kell adót fizetni, akkor a jövedelem után 15 százalék szja-t kell befizetni. Főszabály szerint, ha EU-s cég számára történik a munkavégzés, akkora a tb-t is a hazai szabályoknak megfelelően kell megfizetni.
Közösségi adószám igénylésére szükség lesz
Ha értékesítésre kerül sor az EU-n belül, akkor közösségi adószám igénylésére is szükség lesz, hiszen közösségi értékesítésről van szó. A közösségi adószámot fel kell tüntetni a számlán, és fordított áfázást kell alkalmazni.
A fordított áfázás azt jelenti, hogy az áfát a vásárló fogja megfizetni a saját országában. Ha a vállalkozó nem alanyi áfamentesként értékesít, akkor a 12 milliós alanyi mentes értékhatárba bele kell számítani az eladást.
Meg kell fizetni tagállamonkénti bontásban a számlázott áfa összegét
A távértékesítési áfa-szabályokra is érdemes kitérni. Az OSS-rendszer szerint 10 ezer euróig magyar áfakulccsal lehet számlázni, nem kell más adminisztrációra figyelni. Ez az új kata esetében is igaz, hiszen eddig az összegig lehet adómentesen számlázni, amennyiben a vásárlók magánszemélyek. Azonban 10 ezer euró felett változásbejelentési kötelezettség van az adóhatóság felé, az OSS rendszerben keletkezik regisztrációs kötelezettség. Innentől kezdve minden magánszemély vevő felé a számlák kiállítása során alkalmazni kell a célország szerinti áfakulcsot.
Az OSS-ben negyedévente be kell vallani és meg kell fizetni tagállamonkénti bontásban a számlázott áfa összegét.
Nem szabad a rendszer megkerülésével próbálkozni, hiszen az adóhatóság résen van. A nemzetközi automatikus információcserének köszönhetően pontosan látja a befolyó jövedelem adatait. Amennyiben eltérést észlel, kezdeményezheti a támogató eljárás megindítását. Ekkor még engedékeny a NAV, azonban ha ez eredménytelenül zárul, ellenőrzést is elrendelhet. Végül komoly büntetésre is sor kerülhet. Szóval az adminisztrációt minden esetben érdemes rendben tartani.