
Amikor az ember sikerszériában van, jól alakulnak a dolgai, és mindezekért keményen meg is dolgozott, akkor sokan úgy vélik, csak saját maguknak köszönhetik a sikert, csak saját maguk alakítják a sorsukat, életüket.
Ilyenkor nem is nagyon gondolunk a múltra, élvezzük a jelent, tervezzük a jövőt. Csakhogy ez a békés, termékeny időszak meglehetősen ritkaságszámba megy, sőt, akad, akinél be sem következik.
Szinte kivétel nélkül mindenkinek vannak elakadásai az életben, és a nagy kérdés igazából az, hogy ezekkel mit kezdünk. Bevethetjük azt a stratégiát, hogy mindenért mást okolunk, vagy határozhatunk úgy is, hogy nekivágunk egy tartalmas és olykor bizony nehéz önismereti túrának, melynek egyik állomása lehet a családállítás. Budapesten akár Orosz Balázs családállítás területén jártas mentálhigiénés szakembert is megkereshetjük.
Első az elfogadás!
Ahhoz, hogy sikeresen el tudjunk indulni ezen az úton, először is fel kell ismernünk és el kell fogadnunk azt, hogy valami nem kerek az életünkben. Ha folyamatosan ugyanazokat a köröket futjuk, ha állandóan helytelenül reagálunk, ha nem jutunk egyről a kettőre, ha állandóan hasonló típusú konfliktusaink vannak, akkor sejteni lehet, hogy valahol mélyen, de bennünk gyökerezik a probléma.
Az otthonról hozott minták ugyanis nagyban meghatározzák azt, hogy felnőttként mennyire leszünk sikeresek és boldogok. Az otthont pedig nem csupán a két szülő jelenti, bár elsődleges szerepük valóban nekik van abban, hogy mit tanulunk meg a párkapcsolatokról, problémamegoldásról, öngondoskodásról vagy a különféle megküzdési stratégiákról.
Az elfogadás ebben az esetben azonban semmiképp nem azt jelenti, hogy hátradőlünk, és megbékélünk a sorsunkkal. Épp ellenkezőleg, felismerjük, hogy ideje tenni a jelenség ellen!
Az ősök bennünk élnek!
Ha a családi fotókat nézzük, akkor a fekete-fehér képekről számunkra szinte teljesen ismeretlen emberek fognak visszaköszönni. Jó eséllyel a nagyszülőket ismerjük, ha szerencsésebbek vagyunk, akkor a dédszüleinkkel is találkoztunk, de ha belegondolunk, hogy generációkra visszamenően hány és hány felmenőnknek köszönhetjük azt, hogy mi most itt vagyunk, akkor felismerhetjük azt is, hogy ők bizony hatnak ránk.
Mert a családi legendáriumok, a minták szülőről gyermekre szállnak, és sajnos nagyon kevesen vannak azok, akik valóban képesek voltak megtörni a rosszul rögzült mintákat.
Nekünk azonban talán annyival könnyebb már a helyzetünk, hogy rendelkezésünkre áll többek között a Hellinger-féle családállítás módszere is.
Ha egy ilyen találkozón részt veszünk, akkor hatalmas lépést tehetünk afelé, hogy felismerjük az érzéseinket, mélyen magunkba lássunk, esetleg felismerjük azt, hogy melyik családtagunk sorsa hogyan befolyásol minket a jelenben.
Gondozzuk a múltunkat, hogy szebb legyen a jövőnk!
Talán azt hihetnénk, hogy semmi tennivalónk elődeinkkel, hiszen már nem élnek, azonban sokat segíthetünk önmagunkon, ha rendszeresen gondozzuk önmagunkban az emléküket, elismerjük életüket, nehézségeiket, és megadjuk nekik azt az elismerést, figyelmet, amit való életükben nem kaphattak meg.