Markó Ferenc - 2011.01.27. 17:47:39
Abonyi Lovassági Laktanya és "Templom" 1904.
Az alábbi abonyi képeslapot a Profila.hu oldalon találtam. / Már elkelt 3.600 Ft-ért. /
A képet a jelenlegi Kinizsi Városkapu környékéről készítették.
A jobb alsó sarokban a bekerített rész a templomkert. Kissé felette az artézi kút látható, majd a
Lovassági Laktanya Szelei útra néző épülete. / Jelenleg a Somogyi Imre Ált. Iskola van a helyén. /
Laktanya után látszik az a bizonyos "Templom"!
Mi is az a torony ott? Több napos kutatásba telt mire rájöttem a megoldásra!
Markó Ferenc - 2011.01.25. 09:24:08
Ötvenöt évvel ezelőtt, 1949. január 5-8. között Moszkvában írták alá a Szovjetunió, valamint öt szocialista ország - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia - állami és pártvezetői a KGST Alapokmányát.
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. január 25-én jött létre - a hidegháborús barikád egyik oldalán felsorakozott államok szerint `a tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése érdekében`; ellenfeleik véleménye szerint Sztálin szovjet diktátor személyes kezdeményezésére, a nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-terv ellensúlyozására, és komolyabb előkészítő tárgyalások mellőzésével.
Markó Ferenc - 2011.01.25. 09:06:36
Abony és Cegléd visszafoglalása 1849. január 24-25
/Eredeti, javítatlan szöveggel /
Szolnok, 1849. január 24.
Perczel Mór honvéd tábornok utasítása Hertelendy Miklós alezredesnek. Hadi intézkedés Cegléd január 25-i elfoglalására.
Szolnok, Január 24-e, 1849.
Hadi intézkedés
25-én Cegléd leszen elfoglalandó.
E végre Hertelendi alezredes Abonyból 25-én reggel pontban 10 órakor megindul és Ceglédet homlokban támadja meg. Jobb szárnya fedezésére vagy inkább recognoscirozás* végett egy század lovasságot fog Cegléd közelében már detachirozni** Perczel Miklós őrnagy dandára Hertelendivel menend és őt támogatandja.
Kazinczy alezredes Törtölről szinte tíz órakor indul. Már Cegléd közelében folytonos rapportot*** tartand Hertelendi alezredes úrral. Ha előbb érkezne, bevárandja őt, hogy egy magasságba jöjjenek, és midőn Hertelendi 3 algyú lövést tesz, fogja a támadást ő is megindítani. Míg Hertelendi homlokban a szolnoki országútról teszi támadást, addig ő a Kőrösi út felé kanyarodva fog működni. De nem úgy, mint Szolnoknál! Hanem pontosan kis kanyarodással és rohanással.
Markó Ferenc - 2011.01.23. 11:42:59
Elhangzó szöveg: A Magyar Kerékpáros Szövetség háromszakaszos távversenyt rendezett Budapestről Nagyváradon át Kolozsvárig. A Budapest-Nagyvárad 255 kilométeres táv győztese Kiss Levente, 30 kilométeres átlagsebességgel. A Nagyvárad-Kolozsvár 151 kilométeres távon Gere győzött 30,1 kilométeres átlagsebességgel. 53 versenyzővel kánikulai forróságban indult a mezőny Budapestről.
Kérem a megfejtést, hogy miért tettem fel?
Markó Ferenc - 2011.01.22. 19:59:41
A Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete, a romhányi csata volt 1710. január 22-én.
II. Rákóczi Ferenc |
1710. január 22-én a Vérhegy domb és a Lókos-patak közti területen zajlott a romhányi csata, amely után a kurucok és a császáriak is győztesnek nyilvánították magukat. Noha a császáriak 12 ezer embert tudtak volna mozgósítani, mindössze 2 ezer lovast küldtek Romhányba. Velük állt szemben Rákóczi 12 ezer fős, de szervezetlen serege. A császári csapatok az első támadások után egyre nehezebb helyzetbe kerültek, azonban a kurucok között elterjedt a hír, hogy az ellenfél serege végképp összeomlott, és a katonák eldobálták fegyvereiket. Az újabb osztrák lovasroham után Rákóczi a visszavonulás mellett döntött.
Markó Ferenc - 2011.01.22. 19:31:01
Hertelendy Miklós huszár ezredes. (a Vas vármegyei ágból). Született 1813. május 2. Pesten, meghalt 1877. december 4. Magyargencsen. Birtokos nemesi származású, apja császári és királyi ezredes, magyar. Miklós a bécsújhelyi katonai akadémián végez. 1831-től hadfi, 1846-tól főszázados a 6. huszárezredben. A Debrecenben állomásozó Würtenberg huszárezredhez került, 1846- ban főszázados.
1848 szeptemberétől részt vesz a Jellacic elleni harcokban és a pákozdi ütközetben. 1848 október 27. (16)-től őrnagy, osztályparancsnok a honvédsereghez csatlakozó ezredénél. November 26. (december 1.) től alezredes ugyanitt. A szabadságharc több nagy csatájának hőse, Szolnoknál és Isaszegnél nagy szerepe volt a győzelemben. 1849. január 22. Perczelnek Ottinger elleni csatájában, Szolnoknál az ellenség által erősen tartott hidat elfoglalta, huszárezredével az ellenség lovasságát t&oum
Markó Ferenc - 2011.01.20. 08:32:27
/ A mártírhalált halt Bauer Sándor emlékére/
Jan Palach (Mělník, 1948. augusztus 11. – Prága, 1969. január 19.) cseh egyetemista 1969. január 19-én kisétált Prága főterére a Vencel térre és az ország védőszentjének Szent Vencelnek a szobránál felgyújtotta magát. Jan Palach így tiltakozott a Szovjetunió megszálló csapatainak a bevonulása és a kommunista diktatúra ellen.
Önégető tette után még három napig küzdöttek életéért az orvosok. Temetésén nyolcszázezer ember vett részt.
Az 1968-as „Prágai tavasz” nem csak a cseh, illetve akkor még csehszlovák lakosságot töltötte reménységgel el, de a környező országok népeit is. Így a magyarok is nagy rokonszenvvel, majd aggodalommal követték az események menetét.
1968 augusztus 21-én aztán nem csak meteorológiailag volt a prágai tavasznak vége. A Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát. Az ügy szomorú magy
Markó Ferenc - 2011.01.19. 19:42:39
2006. január 19. - Hejcei repülőgép szerencsétlenség
A magyar légtér egyik legsúlyosabb, míg a Szlovák fegyveres erők eddigi legnagyobb légi szerencsétlensége történt 2006. január 19-én este nem sokkal fél nyolc után.A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce községtől mintegy 6 kilométerre észak-keletre, a magyar-szlovák határtól mintegy 10 kilométerre a Borsó-hegy erdős tetejére zuhant a szlovák légierő AN-24 típusú kétmotoros szállító repülőgépe.A gépen összesen negyvenhárman tartózkodtak. Egy főn kívül senki nem élte túl a katasztrófát..
Markó Ferenc - 2011.01.18. 20:30:27
Szent Imre herceg
Az új Abony-i Közösségi Házat Szent Imréről nevezték el.
A lebontott Művelődési Ház is eredetileg, amikor még iskola volt az Ő nevét viselte: Szent Imre herceg Római Katolikus Iskola és Cserkészotthon. A jelenlegi Csillag Zsigmond út eredeti neve is : Szent Imre herceg utca volt.
Többen kérték már tőlem, hogy Szent Imre herceggel kapcsolatos írást, ismertetőt közöljek.
/A cikk eredete az írás végén./
Mellékletként csatolok három darab 1930-as kiadású Szent Imre herceges képeslapot a gyűjteményemből.
Markó Ferenc - 2011.01.15. 14:38:40
Románok digitalizálták Budapestet.
Amivel a Google nem foglalkozik.Elkészült helyi erőből: kevesebb mint két hét alatt lefényképezte és térképre helyezte a budapesti utcákat a Norc. /egy romániai vállalkozás./
A nagyobb osztrák, lengyel, cseh,szlovák és román városok már megvoltak, Budapest is elkészült, alig két hónap alatt !!!
Lehet császkálni a digitálisan rögzített városban, forgolódhatsz balra
- jobbra, előre - hátra, fel és le...
Keresd meg a házadat, ismerősödet, iskoládat, sétálj a Duna parton,
vagy a belvárosban...döbbenetes:
http://www.norc.hu/
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények