Abonyi Lovassági Laktanya és "Templom" 1904.
Az alábbi abonyi képeslapot a Profila.hu oldalon találtam. / Már elkelt 3.600 Ft-ért. /
A képet a jelenlegi Kinizsi Városkapu környékéről készítették.
A jobb alsó sarokban a bekerített rész a templomkert. Kissé felette az artézi kút látható, majd a
Lovassági Laktanya Szelei útra néző épülete. / Jelenleg a Somogyi Imre Ált. Iskola van a helyén. /
Laktanya után látszik az a bizonyos "Templom"!
Mi is az a torony ott? Több napos kutatásba telt mire rájöttem a megoldásra!
Ötvenöt évvel ezelőtt, 1949. január 5-8. között Moszkvában írták alá a Szovjetunió, valamint öt szocialista ország - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia - állami és pártvezetői a KGST Alapokmányát.
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. január 25-én jött létre - a hidegháborús barikád egyik oldalán felsorakozott államok szerint `a tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése érdekében`; ellenfeleik véleménye szerint Sztálin szovjet diktátor személyes kezdeményezésére, a nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-terv ellensúlyozására, és komolyabb előkészítő tárgyalások mellőzésével.
Abony és Cegléd visszafoglalása 1849. január 24-25
/Eredeti, javítatlan szöveggel /
Szolnok, 1849. január 24.
Perczel Mór honvéd tábornok utasítása Hertelendy Miklós alezredesnek. Hadi intézkedés Cegléd január 25-i elfoglalására.
Szolnok, Január 24-e, 1849.
Hadi intézkedés
25-én Cegléd leszen elfoglalandó.
E végre Hertelendi alezredes Abonyból 25-én reggel pontban 10 órakor megindul és Ceglédet homlokban támadja meg. Jobb szárnya fedezésére vagy inkább recognoscirozás* végett egy század lovasságot fog Cegléd közelében már detachirozni** Perczel Miklós őrnagy dandára Hertelendivel menend és őt támogatandja.
Kazinczy alezredes Törtölről szinte tíz órakor indul. Már Cegléd közelében folytonos rapportot*** tartand Hertelendi alezredes úrral. Ha előbb érkezne, bevárandja őt, hogy egy magasságba jöjjenek, és midőn Hertelendi 3 algyú lövést tesz, fogja a támadást ő is megindítani. Míg Hertelendi homlokban a szolnoki országútról teszi támadást, addig ő a Kőrösi út felé kanyarodva fog működni. De nem úgy, mint Szolnoknál! Hanem pontosan kis kanyarodással és rohanással.
Elhangzó szöveg: A Magyar Kerékpáros Szövetség háromszakaszos távversenyt rendezett Budapestről Nagyváradon át Kolozsvárig. A Budapest-Nagyvárad 255 kilométeres táv győztese Kiss Levente, 30 kilométeres átlagsebességgel. A Nagyvárad-Kolozsvár 151 kilométeres távon Gere győzött 30,1 kilométeres átlagsebességgel. 53 versenyzővel kánikulai forróságban indult a mezőny Budapestről.
Kérem a megfejtést, hogy miért tettem fel?
A Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete, a romhányi csata volt 1710. január 22-én.
II. Rákóczi Ferenc |
1710. január 22-én a Vérhegy domb és a Lókos-patak közti területen zajlott a romhányi csata, amely után a kurucok és a császáriak is győztesnek nyilvánították magukat. Noha a császáriak 12 ezer embert tudtak volna mozgósítani, mindössze 2 ezer lovast küldtek Romhányba. Velük állt szemben Rákóczi 12 ezer fős, de szervezetlen serege. A császári csapatok az első támadások után egyre nehezebb helyzetbe kerültek, azonban a kurucok között elterjedt a hír, hogy az ellenfél serege végképp összeomlott, és a katonák eldobálták fegyvereiket. Az újabb osztrák lovasroham után Rákóczi a visszavonulás mellett döntött.
Hertelendy Miklós huszár ezredes. (a Vas vármegyei ágból). Született 1813. május 2. Pesten, meghalt 1877. december 4. Magyargencsen. Birtokos nemesi származású, apja császári és királyi ezredes, magyar. Miklós a bécsújhelyi katonai akadémián végez. 1831-től hadfi, 1846-tól főszázados a 6. huszárezredben. A Debrecenben állomásozó Würtenberg huszárezredhez került, 1846- ban főszázados.
1848 szeptemberétől részt vesz a Jellacic elleni harcokban és a pákozdi ütközetben. 1848 október 27. (16)-től őrnagy, osztályparancsnok a honvédsereghez csatlakozó ezredénél. November 26. (december 1.) től alezredes ugyanitt. A szabadságharc több nagy csatájának hőse, Szolnoknál és Isaszegnél nagy szerepe volt a győzelemben. 1849. január 22. Perczelnek Ottinger elleni csatájában, Szolnoknál az ellenség által erősen tartott hidat elfoglalta, huszárezredével az ellenség lovasságát t&oum
/ A mártírhalált halt Bauer Sándor emlékére/
Jan Palach (Mělník, 1948. augusztus 11. – Prága, 1969. január 19.) cseh egyetemista 1969. január 19-én kisétált Prága főterére a Vencel térre és az ország védőszentjének Szent Vencelnek a szobránál felgyújtotta magát. Jan Palach így tiltakozott a Szovjetunió megszálló csapatainak a bevonulása és a kommunista diktatúra ellen.
Önégető tette után még három napig küzdöttek életéért az orvosok. Temetésén nyolcszázezer ember vett részt.
Az 1968-as „Prágai tavasz” nem csak a cseh, illetve akkor még csehszlovák lakosságot töltötte reménységgel el, de a környező országok népeit is. Így a magyarok is nagy rokonszenvvel, majd aggodalommal követték az események menetét.
1968 augusztus 21-én aztán nem csak meteorológiailag volt a prágai tavasznak vége. A Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát. Az ügy szomorú magy
2006. január 19. - Hejcei repülőgép szerencsétlenség
A magyar légtér egyik legsúlyosabb, míg a Szlovák fegyveres erők eddigi legnagyobb légi szerencsétlensége történt 2006. január 19-én este nem sokkal fél nyolc után.A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce községtől mintegy 6 kilométerre észak-keletre, a magyar-szlovák határtól mintegy 10 kilométerre a Borsó-hegy erdős tetejére zuhant a szlovák légierő AN-24 típusú kétmotoros szállító repülőgépe.A gépen összesen negyvenhárman tartózkodtak. Egy főn kívül senki nem élte túl a katasztrófát..
Szent Imre herceg
Az új Abony-i Közösségi Házat Szent Imréről nevezték el.
A lebontott Művelődési Ház is eredetileg, amikor még iskola volt az Ő nevét viselte: Szent Imre herceg Római Katolikus Iskola és Cserkészotthon. A jelenlegi Csillag Zsigmond út eredeti neve is : Szent Imre herceg utca volt.
Többen kérték már tőlem, hogy Szent Imre herceggel kapcsolatos írást, ismertetőt közöljek.
/A cikk eredete az írás végén./
Mellékletként csatolok három darab 1930-as kiadású Szent Imre herceges képeslapot a gyűjteményemből.
|
![]() |
Románok digitalizálták Budapestet.
Amivel a Google nem foglalkozik.Elkészült helyi erőből: kevesebb mint két hét alatt lefényképezte és térképre helyezte a budapesti utcákat a Norc. /egy romániai vállalkozás./
A nagyobb osztrák, lengyel, cseh,szlovák és román városok már megvoltak, Budapest is elkészült, alig két hónap alatt !!!
Lehet császkálni a digitálisan rögzített városban, forgolódhatsz balra
- jobbra, előre - hátra, fel és le...
Keresd meg a házadat, ismerősödet, iskoládat, sétálj a Duna parton,
vagy a belvárosban...döbbenetes:
http://www.norc.hu/
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények