Doni megemlékezés galériáját itt találod.
A képen Szabó József látható.
Az interjú Bíró Béla bácsival, egy volt II. Világháborús abonyi katonával készült.
Bíró Béla c. őrvezető. Katonai azonosító száma : 1461 19 0534 Alakulat : 1.hu.ho.hk.zlj.
Béla bácsi életének rövid második világháborús története:
Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását, azt követően, hogy Németország április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd április 10-én Horvátország proklamálta önállóságát.
A jugoszláv légierő még a magyar csapatok előtt, 1941. április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. A magyar légvédelem több gépet lelőtt, a Pécset támadó 14 jugoszláv bombázóból csupán 1 tért vissza támaszpontjára.
Délvidék visszavételére és az ottani magyar lakosság védelmére a 3. Hadsereg, I. IV. és V. hadtestét vezényelték ki.
Én a ceglédi laktanyából a II. páncélos zászlóalj katonájaként kerültem Délvidékre, akkor még mint honvéd. A Bácska-i részeken, Zombor, Palánka, Bácstopolya, Szenttamás és ezen települések körzetében állomásoztunk és járőröztünk. Egy másik abonyi katona is volt velem, Kovács György tizedes. Ő is túlélte a háborút.
Alakulatunknál az első halott ha jól emlékszem Vitéz Bérdy László hadnagy volt. Az egyik páncélgépkocsizó szakasz járművében volt amikor kilőtték. Később Horvátországon keresztül, visszatértünk a ceglédi laktanyába. Ez a laktanya ott volt valaha a Törteli út bal oldalán.
Újévi babák az országban
Az új év második percében jött világra Szentesen Csongrád megye idei első babája a Dr. Bugyi István Kórház szülészeti osztályán - közölte Gyenes Ágota orvos-igazgató szombaton az MTI-vel. A kisfiú, aki a Brendon János nevet kapta természetes úton született, Fejes Ferencné nyolcadik gyermeke. A csecsemő 4010 grammos, hossza 51 centiméter. Az újszülött és édesanyja is jól vannak.
Éjfél után 3 perccel született meg az első baba Veszprém megyében. Az újszülött kislány az Elena Eszter nevet kapta - tudta meg az MTI a kórház újszülött osztályán. A megyei kórház ügyeletese elmondta, hogy a kis jövevény 3650 grammal és 56 centivel született harmadik gyerekként a balatonalmádi családba. Tájékoztatásuk szerint a baba és a mama is jól vannak.
Abony és Kőröstetétlen településeken III.fokú belvízvédelmi készültség van érvényben.
Íme a belvízvédekezési készültségre vonatkózó jogszabályok.
Mikor és mi alapján rendelik ezt el.
19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha
a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;
b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni;
c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.
(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.
(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezet
Extra galéria ITT
Kedves Olvasónk és cikkírónk, Markó Ferenc a galériában látható réges- régi képeslapokkal kíván a MiAbonyunk Olvasóinak Boldog Új Évet! Mi is ezt tesszük és szeretettel köszönjük azt a rengeteg érdekes hírt, információt, melyet egész évben kaptunk Markó Ferenctől, azaz a Roncskutatótól! LŐVE
B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
1711. december 29-én történt
Látván a pusztulást, az elnéptelenedést Galántai Balogh István Abony, Paládichi, Tószeghi és Kécskei pusztult helységeknek örökös ura 1711. december 29-én Nagykőrösön kiadta szabadlevelét említett pusztáinak megszállására, letelepedésre, építkezésre, gyarapodásra azzal, hogy három esztendőkig semminemű jövedelmét és hasznokat nem kíván; szőlőtelepítésére pedig tíz esztendőkig való szabadságot és engedelmet ad. Az újraalapítók és életindulást kezdő 24 család névsora a következő:
Abonyi "medvebirkózás".
Az alábbiakban Markó Ferenc remek múltidéző írása következik egy meglehetősen érdekes abonyi „ sportágról”. Kiderül, hogy Gúth Imre hogyan győzte le a medvét:
Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek legelején nagy eseménynek számított, amikor valamelyik település piacán vagy főterén megjelentek a vándorcirkusz komédiásai.
Volt itt akkor minden, kardnyelő ember, kígyóbűvölő, tűznyelő ember, medvetáncoltató, erőművészek, törpék, akrobaták. Így történt ez valaha az abonyi piactéren is.
Megjelent a vándorcirkusz, gyors sátorverés és a rikkancsok már járták is a község utcáit, invitálva az embereket az előadásokra.
István királlyá koronázása, avagy miért nem összetartó nemzet a magyar!
"Stephanus Rex", azaz István királlyá koronása 1000. december 25-én, egyes értelmezések szerint 1001. január 1-én történt. A királyi koronát II. Szilveszter pápa adományozta.
A királlyá koronázás óta a magyar népet sújtja egy súlyos átok, a "Turáni átok".
A kereszténység felvételével István király halálra ítélte az ősi magyar hitvilágot. Királyunk államvallássá tette a kereszténységet és tűzzel-vassal irtotta, azt ki ellenszegült.
Az ősi magyar vallás hívei a sámánok, ekkor megátkozták a keresztény magyarokat:
"SOHA NE LEGYEN KÖZTETEK EGYETÉRTÉS"
Az átkot 1000 évre mondták ki!
Ez az átok amelyre a széthúzás és nem összetartás jellemző, az 1010 éves magyar történelmet István királlyá koronázasa óta végig kisérte.
Igazán megtörhetne már ez az átok! Igazán összefoghatna már újra ez a magyar nemzet!
Markó Ferenc
.JPG)
Minden idők egyik legnagyobb magyarországi vasúti szerencsétlensége történt Szolnok és Abony között.
Az akkori tudósítások helyszínként az Abony területéhez tartozó Paládicspusztát említik, helytelenül. Ez a szerencsétlenség Szolnok közelében az úgynevezett "delta elágazás" előtt történt. Budapest Nyugati pályaudvarról Szolnokra tartó személyvonat kilenc óra előtt egy pár percel belerohant egy, a nyíltpályán veszteglő tehervonatba. A tehervonat a nyílt pályán állt, mert kifogyott a mozdonyból a víz. A vasúti jelzőberendezések hibátlanul működtek, de azok jelzését a személyvonat vezetője és a két társa, a 40-50 méteres látótávolságnál nem észlelte. Amikor már észlelték késő volt. Féktávolságon belül több mint 50 kilométeres sebességgel, bekövetkezett az ütközés.
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
Eldőlt: a kősüllő lett az év hala
A Magyar Haltani Társaság által szervezett közvélemény-kutatás eredményeként 2011-ben a kősüllő viselheti az év hala kitüntető címet, és kaphat ezáltal nagyobb figyelmet.
A Magyar Haltani Társaság 2011-re már csak jelöltállító szerepet vállalt az év hala megválasztásában. A végső döntést azok a halbarátok hozták meg, akik a társaság honlapján leadták szavazatukat a megadott három halfaj valamelyikére. A Szilveszter éjszakáján zárult szavazás eredményeként 2011-re a kősüllő (Sander volgensis) lett az év hala, maga mögött hagyva az ugyancsak sokak rokonszenvét élvező réticsíkot és a harmadik helyezett sujtásos küszt.
A süllőhöz küllemében és életmódjában is nagyon hasonló, de annál kisebb növésű faj neve félrevezető lehet, ugyanis egyáltalán nem igényel köves aljzatot, sőt olyan iszapos helyeken is megél, amelyeket termetesebb rokona már elkerül. Kizárólag Európában, ezen belül is csak a Feke