A képek az 1945. november 4-én felavatott első abonyi Felszabadulási Emlékművet ábrázolják. Az emlékmű márványtábláin Abony felszabadítása során elesett szovjet hősök nevei olvashatóak. A körülötte lévő sírkertben közel 60 fő szovjet katona volt eltemetve. Az emlékmű a településünk felszabadításának első évfordulóján lett felavatva.
Ezeket a képeket Markó Ferenc küldte el szerkesztőségünk címére. A dolog apropóját az adja, hogy hamarosan felszedik a burkolatot a Nagykőrösi úton és semmi sem marad belőle. Pár napon belül indulnak a munkálatok a főtéren, biztos, hogy kő kövön nem marad a helyszínen. Minden kedves abonyi lakosnak kitartást kívánok mindehhez. Reméljüka végeredmény mindenkit mindenért kárpótol majd.
.jpg)
Markó Ferenc korábban már küldött nekünk egy képet,a cikk tartalma az alább olvasható, de akkor egy lekopott jelvényt tettünk közzé. Most itt van egy régi fényében pompázó nemes és értékes darab.
Hősi halált halt és posztumusz kitüntetett jászkarajenői katona
Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érem
Tóth Ernő c. őrvezető, született: 1920. Anyja neve: Zuku Irén. 1942. augusztus 15.-én érte a halál Korotojaknál. Halálának oka: lövés. Jeszdocsnaja mellett temették el. Alakulata: 30/3 hk. szd.
.JPG)
"Csak azok tudják igazán gyűlölni a háborút, akik ténylegesen harcolnak."
Wilbur Smith
Keleti hadműveleti területeken elesett Abony-i katonák névsora
Megemlékezés a II. Magyar Hadsereg tragédiájára, továbbá az elesett abonyi katonák és munkaszolgálatosok emlékére.
(forrás: Markó Ferenc)
Az akkori történések főbb pontjai:
A 2. magyar hadsereg védelmi sávja a Don folyó mentén 208 km-es hosszban Voronyezstől Pavlovszkig terjedt.
Észak felől Voronyezs a 2. német hadsereg megszállása alatt állt.
Délen a 8. olasz hadsereg helyezkedett el. A magyar 2. hadsereg középen északról délre haladva: III. hadtest, IV. hadtest és a VII. hadtest.
A német hadvezetés erőteljesen ügyelt arra, hogy magyar és román csapatok még egymás közelébe se kerüljenek.
A 2. magyar hadsereggel szemben a 40. szovjet hadsereg és
Beszéljenek a képek! Katt ide!
A Doni katasztrófa évfordulója felé közeledve érdemes megállnunk egy szóra. Valóban igaza van azon Olvasóinknak, akik azt mondják, hogy napi bajaink eltörpülnek a mellett, ami a világháborúk éveiben történt hőseinkkel, a lakossággal, a magyarsággal, nemzetünkkel…
1473. január 8-án kiállitott adománylevél
Abony birtokosai
A XIII. sz. elején Aban Szolnok várához tartozik, írja Bártfay Szabó László "Pest megye okleveles emlékeiben". Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg.
Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet.
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott.
Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg (magvaszakadt) így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk
1849. január 8. A nagyenyedi magyarság népirtása
/ Ami a történelem könyvekből sokszor kimarad!/
Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 800 ember halt meg, amikor román népfelkelők lerohanták a várost.
Mai napig kérdés, hogy az 1848 márciusában békésen kezdődött forradalom hogyan alakult át véres, pusztító polgárháborúvá. Miként az közismert, az 1848. évi VII. törvény kimondta Magyarország és Erdély unióját. A problémát az jelentette, hogy az 1848. május 15-17. között tartott balázsfalvi gyűlésükön a románok is megfogalmazták saját igényeiket, így önálló nemzeti parlamentet követeltek és létrehozták a Román Nemzeti Bizottságot, melyet afféle erdélyi román kormánynak tekintettek. Az erdélyi románok szövetkeztek az ellenséges osztrák erőkkel és fegyverkezni kezdtek a magyarok ellen. Ennek hírére Alsó-Fehér vármegye számos t
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
