Róluk is illene megemlékezni október 6-án
Aradon tizenthat honvédtisztet végeztek ki és nem tizenhármat
Az első aradi vértanú
Aranyosi báró Ormai Norbert, Ormay Norbert 1848 előtt Auffenberg Norbert (Dobřany, 1813. augusztus 22. – Arad, 1849. augusztus 22.) honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. Nevét 1848-ban magyarosította Ormaira. Ő szervezte meg az 1. honvéd vadászezredet, majd a honvéd vadászezredek felügyelője lett. Julius Jacob von Haynau 1849. augusztus 22-én végeztette ki Aradon rögtönítélő eljárással.
Ormay Norbert honvéd ezredes
A tizenötödik aradi vértanú
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Lajos (Széphalom, 1820. október 20. – Arad, 1849. október 25.) honvéd ezredes, Kazinczy Ferenc és felesége, gróf Török Sophie legkisebb fia, a szabadságharc vértanúja.
Kazinczy Lajos honvéd ezredes
A tizenhatodik aradi vértanú
Ludwig Hauk (Bécs, 1799. szeptember – Arad, 1850. f
Egy magyar katona figyelmeztette Prágát a szovjet bevonulásra
Pár órával a Varsói Szerződés hadseregeinek összehangolt akciója előtt egy magyar katonatiszt figyelmeztette a csehszlovákokat a bevonulásra. A csehszlovák elnök és a hadsereg egyik vezetője figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést. A csehek szerint ideje kideríteni, ki lehetett az ismeretlen jóakaró.
Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen. Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet igazgatója szerint ezt bizonyítja az akkori budapesti csehszlovák nagykövet jelentése is.
Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki. A "prágai tavasz" kezdetén az ország élére megválasztott Svoboda tábornok
36. Alföldi Veterán Börze és VW Léghűtéses Jármű Kiállítás
Szolnok, Cora árúház parkolója
2011. október 2. 07:00 - 2011. október 2. 14:00
7:00 - 36. Alföldi Veterán Börze,
8:00 - 13:00 Veterán VW Kiállítás és közönség találkozó,
12:30 Eredményhirdetés,
13:00 Könnyes búcsú egymástól.
1999 óta rendezünk veterán börzéket Szolnokon. 2005 óta a Cora Hipermarket parkolójában, az idei évtől, már évi 4 alkalommal. A júniusi és októberi rendezvényeinket különböző tematikus kiállításokkal is szinesítjük.
Az ország egyik legrégebbi és legnagyobb börzéje a 12 éves Alföldi Veterán Börze, melyen 2500-3000 látogató is megfordul!
Kossuth Lajos Alföld-i toborzói
Kossuth Lajos a haza védelmére fegyverbe szólította az Alföld népeit. Szeptember 24-26 között toborzó beszédet mondott Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét ,Szeged, Szolnok és Abony városokban.
Kossuth ceglédi beszéde
Abonyban 1848. szeptember 26-án jelent meg Egressi Gábor, Jókai Mór, báró Lopressi Árpád kíséretében és tartott hazafiúi lelkesüléssel gyújtóbeszédet. A nép elragadtatva, felemelt karral esküdözött a haza ellenségei ellen. Abonyból az 1848-49 évi honvédelmi harcokban 5-600-an vettek részt. A beszéd a közeli, régi városházán hangzott el.
Íme két Kossuth levél melyet a feleségének írt a toborzó kőrútról.
„A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”
„A sagittis Hungarorum libera nos, Domine!”
899-ben a magyarok elhatározták Itália végig rablását, amelynek előkészítése érdekében tárgyalást folytattak Arnulf császárral, aki engedélyezte a magyar csapatok átvonulását országa területén, így 899 márciusában 5000 magyar lovas indult el Itália végig rablására.
Egész Lombardiát elárasztották, az Alpokig kifosztva és felégetve a településeket. Ezt követően Vercelli városába hatoltak be, amelynek Luitward nevű püspöke menekülni igyekezett kincseivel előlük, de a magyarok elfogták, s megölték, kincseit pedig elvették.
Ma kaptam ezt az üzenetet!
Érdemes megnézni!
A korábban titkolt csernobili felhő terjedése 1986-ban
http://www.irsn.fr/FR/popup/Pages/tcherno
Katt. a bal alsó sarokban lévő nyílra!
Így terjedt a csernobili felhő Európában.
Április 26. és május 09. között, 1986-ban.
Titkolták a balesetet. Semmi védekezés nem volt.
Most megnézheted, hogy ezeken a napokon mekkora sugárterhelés volt.
Hol voltál ezekben a napokban?
A Biatorbágy-i merénylet
Matuska Szilveszter tettét 1931. szeptember 12-éről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor vitte véghez.
A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt.
A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett robbanószerkezetet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezettek be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese.
Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Orszá
Az Il–2 Sturmovik (Sturmovik=Rohamozó) a második világháborúban, majd az azt követő években használt szovjet csatarepülőgép, amelyet a Szergej Iljusin /OKB/ vezetése alatt álló Központi Tervezőirodában (CKB) fejlesztettek ki az 1930-as évek második felében.
Az Iljusin IL-2 Sturmovik a Vörös Légierő által tömegesen használt egymotoros csatarepülőgép volt a második világháborúban. A földi harcok támogatására fejlesztették ki, személyzete a pilótából és a fedélzeti lövészből állt. Az IL-2-ek kis magasságban támadták az ellenséges célokat, ezért óriási veszteséget szenvedtek a bevetésekben. Összesen 36 ezer 163 darabot gyártottak a típusból. Ebből több mint 12 000 gép semmisült meg a harcokban, több mint 11 000 pedig balesetben. Az IL-2-esek fedélzetén 8100 pilóta és 57 000 fedélzeti lövész halt hősi halált.
Galéria ITT található.
A 145-éves törökuralom vége
Buda visszafoglalását 1686. szeptember 2-án vitte végbe egy nagy többnemzetiségű keresztény sereg, ezzel véget ért a 145 éves török uralom.
A Lotaringiai Károly által vezetett keresztények a mindent eldöntő, harmadik általános rohamra délután három órakor indultak, a jel hat ágyú háromszori elsütése volt.
A vár északi falát, Lotaringiai Károly herceg vezetésével, hatezren rohamozták meg, ugyanakkor a déli oldalon Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Badeni Lajos őrgróf háromezer katonája támadott.
|
|
 |
Buda bevételét három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig
kitartott.
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
