A Bihari Színkör először 2010-ben szólította meg a város gyerekseregét a Pinokkió című mesejátékkal, amely Abonyban, és Abonyon túl is hatalmas sikert aratott. Az életre kelt fabábúért és barátaiért együtt szurkoltak a kicsik és nagyok, több száz gyermeknek és felnőttnek okozott örömet a tanulságos darab. A produkció oly nagy visszhangot keltett, hogy méltó „folytatásában”, A Dzsungel könyvében kicsik és nagyok már nem csupán megszólítottak voltak, hanem egyenesen megszólítókká váltak: a musicalben iskolásoké lett a főszerep. Maugli történetének páratlan színpadra vitele megemelte a lécet.
A Bihari Gyerekszínház Charles Dickens (1812- 1870) híres alkotásának musical változatát viszi színre hamarosan. Twist Olivér története számtalan film- és színházi feldolgozást ért meg, az eredeti angol nyelvű musical magyar változatát pedig nálunk is nagy sikerrel mutatták be a színházakban. A méltán híres, közismert figurák ruháját rengeteg színészóriás öltötte magára, az angol változatban Rowan Atkinson (Mr. Bean) is, a felismerhetetlenségig elmaszkírozott Fagin ballonkabátjába bújva.
A Bihari Gyerekszínház bemutatásában Olivér története Bakos Melinda rendezésével és koreográfiájával valósul meg, aki A Dzsungel könyvén edződve ismét bebizonyítja, hogy nem csak a színpadon, hanem a színpad mögött is helyt tud állni. Színjátszó tapasztalataival, szervezőkészségével, fantáziájával, szívével, és gyerekszeretetével a színdarabnak a lelke.
Bár a darab a tömegjelenetekben számtalan gyermeket mozgósít A dzsungel könyvéhez hasonlóan, valójában nem „meséről” van szó. Nem csupán tanulságos, és olykor szomorú mondanivalót tolmácsol, hanem Dickens korának megdöbbentő korrajzát, társadalomkritikáját, amelynek középpontjában a magukra hagyott, romlott felnőttek által végletekig kihasznált árvák sorsa áll. A darab történetében, szövegében a gyermekről alkotott szemlélet megdöbbentően tetten érhető: a dologházi, kásán felnőtt gyerekeknek nem adnak húst, mert a vezetők szerint nem egyeztethető össze a származásukkal, az orvos szerint pedig a láz az aljas nép betegsége, csak rossz emberek szenvednek tőle. Az egyben vicces és gúnyos, illetve szomorú és drámai darab igazi mondanivalója a felnőtteknek szól: a társadalom értéke a tiszta gyermek, akár egy csillogó pénzérme, ami kézről kézre jár, és elértéktelenedhet a piszkos kezű felnőttek kezében, de meg is őrizheti ragyogását és gazdagságát, ha gondoskodó család veszi körül.
A dologházban felnevelkedett Twist Olivért (Abonyi Kata) eladják annak kapzsi vezetői (Kertész Benjamin, Bóta Júlia), miután a kisgyermek egyszer repetát mer kérni ebéd után, azonban a koporsókészítő (Bartucz Kristóf) és könyörtelen neje (Nagy Lilla) is csupán üzleti lehetőséget látnak benne. Az árva menekülni kényszerül, a londoni alvilág pedig ugyancsak felfigyel az ártatlanságára. A naiv Olivért, aki számára a rossz fogalma ismeretlen, pártfogásba veszi az agyafúrt Dörzsölt (Balogh Tamás Zsolt), és bevezeti az „üzleti” világba. Bemutatja Faginnek (Jandácsik Pál), a zsebtolvajlás nagymesterének, aki számtalan gyermeket „nevel”, védelmet és szállást kínál nekik, miközben a bandája a járókelők zsebeit zsebeli ki, legjobb tanítványa, a hírhedt Bill Sykes (Újhelyi Albert) pedig a sikátorok embereit tartja rettegésben. Azonban ebben a romlott világban is pártfogót talál Olivér Nancyben, Fagin „lányában” (Fajka Zsanett), ráadásul egy váratlan találkozás következtében a jóságos Bronlow úr (Knerczer Ákos) és házvezetőnője (Bakos Judit) személyében talán esélye lehet arra, hogy végül megtalálja a boldogságot és a szerető otthont.
A fakabát fából és kabátból van? A gyerekek „elkanászodnak” a hústól? Mi történt Olivér édesanyjával? Vajon sikerül Olivérnek kiszabadulnia Fagin és Sykes karmai közül? A Bihari Gyerekszínház nagyszabású produkciójában mindez kiderül.