Abony képtelen normális, kielégítő költségvetést készíteni. Ez nem csoda! A hiba a jelek szerint nem velünk van. Nézzük, mit is mondanak minderről a többiek: A beérkezett vélemények drasztikus forrásmegvonásról tanúskodnak. A településeket megillető, központi költségvetésből származó forrás csökkenésének mértéke meghaladja az önkormányzatoktól elkerülő feladatok ellátásának korábbi költségét. Ráadásul az esetek jelentős részében az állami támogatások a saját bevételekkel együtt sem elégségesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, ezért az önkormányzatok még a legdrasztikusabb takarékossági intézkedések bevezetésével sem képesek költségvetésüket egyensúlyba hozni.
Az előzetes számítások alapján nem ritka a 10%-os, de előfordul 20%-os forráshiánnyal küzdő település, amely leginkább a kistelepülések esetében jellemző. Mindezek miatt a települések jelentős számban nem képesek a 2013. évi költségvetésüket a törvényben szereplő feltételeknek megfelelően működési hiány nélkül tervezni, melynek következményeként – elfogadott költségvetés hiányában – a jogszabályban foglaltak alapján a nettó finanszírozás keretében finanszírozott támogatások folyósítása is felfüggesztésre kerülhet.
Teljes MÖSZ anyag:
ÖSSZEFOGLALÓ
A települési önkormányzatok által a 2013. évi költségvetésük elkészítésével kapcsolatban jelzett észrevételekről
A Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez a települési önkormányzatok részéről közel 200 észrevétel érkezett a 2013-as év költségvetésének előkészületi munkájával összefüggésben. Ezek jelentős többségében jelezték, hogy a Magyarország 2013. évi költségvetésében szereplő finanszírozási kondíciók között még a legszigorúbb gazdálkodás mellett sem lehetséges az önkormányzat 2013. évi költségvetését a jogszabályoknak megfelelően hiány nélkül tervezni. A finanszírozási problémákkal kapcsolatos észrevételek egyértelműen jelzik, hogy a feladatfinanszírozás bevezetésével, a törvényben szereplő kondíciókkal az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások ellátása nem biztosítható.
A beérkezett vélemények drasztikus forrásmegvonásról tanúskodnak. A településeket megillető, központi költségvetésből származó forrás csökkenésének mértéke meghaladja az önkormányzatoktól elkerülő feladatok ellátásának korábbi költségét. Ráadásul az esetek jelentős részében az állami támogatások a saját bevételekkel együtt sem elégségesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, ezért az önkormányzatok még a legdrasztikusabb takarékossági intézkedések bevezetésével sem képesek költségvetésüket egyensúlyba hozni. Az előzetes számítások alapján nem ritka a 10%-os, de előfordul 20%-os forráshiánnyal küzdő település, amely leginkább a kistelepülések esetében jellemző. Mindezek miatt a települések jelentős számban nem képesek a 2013. évi költségvetésüket a törvényben szereplő feltételeknek megfelelően működési hiány nélkül tervezni, melynek következményeként – elfogadott költségvetés hiányában – a jogszabályban foglaltak alapján a nettó finanszírozás keretében finanszírozott támogatások folyósítása is felfüggesztésre kerülhet.
A forráshiányon – különös tekintettel a községekre – az adósság 2012. év végén történő átvállalása sem segít érdemben, tekintettel arra, hogy a kistelepülések adósságállománya az önkormányzatok adósságának csekély részét, kevesebb, mint 10 %-át képezte. Néhány önkormányzat esetében ugyan a korábbi évek megtakarításai, vagy esetleg a még létező önkormányzati vagyon értékesítése néhány hónapra biztosíthatná a működési kiadásokat, a vagyonfelélésnek ez a módja azonban teljes mértékben elfogadhatatlan! A bevételek adó formájában történő növelésére – tekintettel a lakosság és a vállalkozások jelenlegi terheire – ugyancsak nincs mód.
Az elégtelen finanszírozás problémáját alapvetően az SZJA helyben maradó 8%-ának megszüntetése, valamint a gépjárműadó 60%-ának elvétele okozza. A jövedelem differenciálódás megszüntetése értelemszerűen tovább sújtja azokat a településeket, amelyek – adó-erőképességük miatt – e címen jutottak forráshoz a korábbi években. Ezen források jóval meghaladják azt az összeget, amennyit a köznevelési, igazgatási és egyes szociális feladatok elvonása indokolna. A helyzetet tovább rontja, hogy az említett szabadon felhasználható forrásokat a települések már eddig is javarészt kötelező feladataik ellátására fordították, így ezen források megszüntetése a feladatellátást lehetetleníti el.
A feladatfinanszírozás rendszere ráadásul nincs tekintettel a helyi sajátosságokra. A helyi önkormányzatok többek között területi elhelyezkedésük, nagyságuk, gazdasági teljesítőképességük, hagyományaik, valamint lakosságuk száma, demográfiai összetétele, annak szociális helyzete alapján különböző adottságokkal rendelkeznek és ennek figyelembe vételével végzik a közfeladatok ellátását. Az önkormányzati finanszírozás jelenlegi rendszere azzal, hogy kizárólag a kötelező feladatok finanszírozására helyezi a hangsúlyt, a szabadon felhasználható források elvételével felszámolja a helyi kezdeményezéseket, azt a felhajtóerőt, amely az elmúlt 12 esztendőben a több mint ezermilliárd forintnyi mozgástér szűkülés ellenére is működtette a településeket.
Részletes észrevételek összegezve
- Az önkormányzati hivatal működése támogatásának /2. sz. melléklet I.1. a) pont/ meghatározásakor az elismert köztisztviselői létszám nagysága a községek esetében – különös tekintettel az 5000 főnél kevesebb lakosságszámúaknál – drasztikusan, közel 30 %-kal csökkent az eredeti előterjesztésben foglaltakhoz képest úgy, hogy a döntés Parlament általi elfogadásakor számos helyen már véget értek a 2013. január 1-jén felálló közös hivatal kialakításával kapcsolatban folytatott tárgyalások. Ráadásul az érintett községek hivatalainak többségétől csekély – mindössze 10% arányú – feladat mennyiség került át a járási hivatalokba. A polgármesteri hivatalra háruló munka sem csökken az elvitt feladatokkal egyenes arányban, ugyanis bizonyos kérelmek benyújtására az önkormányzati hivatalokban is lehetőséget kell biztosítani. A finanszírozott létszámmal lehetetlen biztosítani a feladatellátást, különösen a több települést ellátó hivatalok, a nagy ügyfélszámmal rendelkező hivatalok és a jelentős vendégforgalommal rendelkező kistelepülések esetében. Ugyancsak az elégtelen forrást észrevételezték azon települések, ahol több kisebbségi önkormányzat is működik.
- Összességében megállapítható, hogy a községek hivatali létszámának elégtelen finanszírozása nem teszi lehetővé a feladat ellátását.
- A település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása /2. sz. melléklet I. 1. b) pont/ alapján számított bevételek nem nyújtanak fedezetet a legalapvetőbb tevékenységek ellátására. A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok címen kapott támogatás a legégetőbb munkákra biztosít forrást, a dologi kiadásokat szűkösen fedezi, míg a gépek, eszközök amortizációját egyáltalán nem. A közvilágítás fenntartására kapott összeg az esetek átlagában a felmerülő költségek 60%-ára elegendő. A köztemető, valamint a közutak fenntartásának támogatása a közvetlen élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető munkálatokra biztosít forrást, a nagyobb volumenű munkálatokra, vagy a további állagromlást megakadályozó fejlesztésre egyáltalán nem.
- A beszámítás összege /2. sz. melléklet I.1. c) pont/ tovább szűkíti azon települési önkormányzatok mozgásterét, amelyek a vállalkozási környezet megteremtésének, a helyi gazdaság erősítésének köszönhetően nagyobb mértékű iparűzési bevétellel rendelkeznek. A helyben maradó SZJA 8%-ának, valamint a gépjárműadó 60%-ának csökkentése mellett a szabadon felhasználható forrást drasztikusan tovább csökkenti a beszámítás összege. Azok az önkormányzatok sem járnak jól, ahol a beszámítás összege az alacsony iparűzési adó miatt nem jelentős, ugyanis a korábbi években a jövedelem differenciálódás címen kapott támogatás megszüntetése miatt jelentős forrástól esnek el.
- Az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása címén /2. sz. melléklet I. 1. d) pont/ járó források még a legcsekélyebb mértékben sem elegendők az alábbi kötelező önkormányzati feladatok ellátásának biztosítására. településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása); központi orvosi ügyelet ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); kulturális szolgáltatás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása; a kulturális örökség helyi védelme; lakás- és helyiséggazdálkodás; a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Forrás hiányában ugyancsak veszélybe kerülhet többek között a munka- és tűzvédelmi, a belső ellenőrzési, a gyepmesteri feladatok, vagy a közmunkával kapcsolatos feladatok ellátása. Mindezeken túl az önkormányzat pénzintézetnél vezetett számlavezetési díja is jelentős, központi költségvetésből nem finanszírozott tétel.
- Az óvodai feladatok ellátására biztosított támogatás /2. sz. melléklet II. 1. 2. pont/ a bérek fedezetére kizárólag rendkívüli takarékos intézkedés mellett nyújt fedezetet, ugyanakkor az üzemeltetés forrása teljes körűen nem biztosított.
- Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása a kedvezményes étkeztetésben részesülőkre háruló költségeket összességében fedezi, azonban a gyermekétkeztetés biztosításának további költségeit (rezsi, amortizációs, stb.) nem. Az étkeztetés költségein megtakarítani akkor sincs lehetőség, ha az ételt nem helyben készítik, hanem vállalkozástól rendelik.
- A szociális és gyermekjóléti feladatok támogatásának /2. sz. melléklet III. pont/ mértéke – rendkívül takarékos gazdálkodás mellett – a kötelező feladatok biztosítását az esetek egy részében fedezni képes, azonban a nyújtott támogatás nagysága önkormányzati kiegészítés nélkül nem nyújt érdemi segítséget az igénylőnek.
- A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása nem elégséges a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátására.
- Az építéshatósági feladatok címzettje a járásközpont székhely szerinti jegyzője. Az átalakítások 2013. január 1-től az általa vezetett hivatalra jelentős többletterhet rónak. Az egyébként kötelező feladat ellátásának költségére a központi költségvetés nem biztosít fedezetet. Ráadásul a költségnövekedést fokozza az ÉTDR elektronikus rendszer bevezetésével együtt járó munkaállomások cseréjének szükségessége.
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése alapján a 3000 főnél nagyobb lakosságszámú település a fenntartói kötelezettsége teljesítése alól felmentést kérhet. A hivatkozott szakasz (6) bekezdése értelmében, ha az önkormányzatok adatszolgáltatása nem, vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. Az önkormányzatoktól beérkezett visszajelzések alapján számos olyan önkormányzatot is működtetési hozzájárulásra köteleztek, amelyek esetében azáltal is bizonyított a működtetési képesség hiánya, hogy a 2013. évi költségvetési egyensúlyukat az elégtelen finanszírozás miatt biztosítani nem tudják.
- A rezsiköltségek 10%-os csökkentésének következményeként az önkormányzati tulajdonban lévő, nem profitorientált gazdálkodást folytató közszolgáltatók működőképessége, ezáltal a szolgáltatás biztosítása is ellehetetlenül. Feltétlenül szükséges a csökkenés okozta hiány kompenzálása.
- Mivel a kötelező feladatok ellátása veszélybe kerül, ezért ezek finanszírozására az önkormányzatok a szabad pénzeszközeiket kénytelenek átcsoportosítani (ahol még ez egyáltalán rendelkezésre áll). Ez azt eredményezi, hogy a jelentős társadalmi hozadékkal rendelkező, nem kötelező feladatok ellátása teljes mértékben ellehetetlenül, elsorvad. A településeken működő, az értékteremtésben, értékek őrzésében nagy szerepet vállaló kulturális- és sportegyesületek, önkormányzati feladatok ellátásában szerepet játszó civil szervezetek (pl.: polgárőrség) tevékenységüket a későbbiekben ellátni nem tudják. A nem kötelező feladatok megszüntetése szociális területen is negatív hozadékkal párosul.
A beérkezett vélemények alapján összességében az állapítható meg, hogy a jelenlegi források az önkormányzatok – különös tekintettel a községek – feladatainak ellátására, még a kötelező feladatok ellátására sem elegendőek. Az elégtelen finanszírozás következményeként a lakosság szolgáltatásokkal való ellátásának színvonala jelentősen romlik, az esetek többségében ellehetetlenül, kritikus helyzetet előidézve a településeken. A helyzetet tovább rontja, hogy az önként vállalt feladatok biztosítása is megszűnik. A jelenlegi finanszírozás visszafordíthatatlan folyamatot indít el a településeken, ugyanis a felszámolt, megszüntetett ellátás későbbi újraindítására vagy egyáltalán nem, vagy kizárólag jelentős többlet költséggel lesz reális lehetőség.