A Jobbik Magyarországért Mozgalom megdöbbenve értesült arról, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kilátásba helyezte Magyarországgal szemben az uniós kötelezettségszegési eljárás megindítását az Alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. A Jobbik képviselői is találkoztak a hazánkba látogató Velencei Bizottság küldöttségével, így módunk nyílt elmondani az Alaptörvény módosításával kapcsolatos kritikánkat, fenntartásainkat. Fotó: MTI
Az elmúlt három évben számunkra is nyilvánvalóvá vált, hogy a kétharmados parlamenti többség a közjogi rendszerben is érvényesíteni akarja befolyását a népszavazás intézményével és az Alkotmánybíróság kontrolljával szemben is. Tételes bírálataink ismertetésével együtt azonban szükségesnek tartottuk kijelenteni, hogy nem értünk egyet azokkal a sarkos állításokkal, amelyek szerint Magyarországon megszűnt a jogállam és a demokrácia, a diktatúra kiépítése zajlik, s a megoldást nemzetközi szervezetektől kell várnunk. A Barroso elnök által tételesen felsorolt aggályok között ugyanakkor nem szerepel a Jobbik legerőteljesebb kritikája, a véleménynyilvánítás szabadságának drasztikus korlátozása, a közbeszédnek a „politikailag korrekt” kalodába szorítása.
Visszatetszőnek tartjuk, hogy a 2006 őszi események kapcsán – amikor Magyarországon az MSZP–SZDSZ-kormány idején emberi jogi krízishelyzet alakult ki, békés tüntetők tömegére tört rá a rendőrség, a bíróságok pedig futószalagon hozták a később megalapozatlannak bizonyult 30 napos elzárási határozatokat – mélyen hallgattak a demokrácia és jogállamiság megsértését árgus szemekkel figyelő európai intézmények.
A kilátásba helyezett eljárás azt bizonyítja, hogy a brüsszeli hatalom nem elégszik meg azzal, hogy a magyar kormány a tényszerű döntéseiben rendre alkalmazkodik az elvárásaihoz, már az orbáni verbális szembenállást is bünteti. Európában egyre nagyobb ellenállás bontakozik ki a föderatív állam létrehozásával szemben, legutóbb Hollandiában gyűlt össze annyi aláírás, ami kötelezővé teszi a parlamentnek uniós tagsággal kapcsolatos népszavazás kiírásáról szóló vitát és döntést.
Magyarországon a közvélemény-kutatások szerint is egyre nagyobb az EU-s tagságunkkal kapcsolatos kiábrándultság. Itt az ideje annak, hogy végre felálljon a Jobbik által javasolt parlamenti eseti bizottság, amelynek a feladata uniós csatlakozásunk komplex, a közvetett hatásokat is figyelembe vevő mérlegének elkészítése lenne. Ennek ismeretében népszavazáson kell a magyar társadalomnak döntenie arról, hogy a jövőjét egy teljes politikai unióban, az Európai Egyesült Államokban képzeli el, vagy a nemzetek szükséges önrendelkezését biztosító Nemzetek Európája koncepció keretében.
Balczó Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke