A közelmúltban éppen azon morogtam, hogy a „ közhasznú társulat „ két tagja a helyett, hogy szorgoskodna, a kirakatban napozik, és üres taligával sétálnak a városban. Mindezt a COOP oldalában lévő üzlethelyiségeknél tették. Eddig minden alkalommal serényen takarítottak ezen a helyen, nyilvánvaló, hogy küldték őket erre a területre, nem maguk találták ki, hogy hova menjenek. Aztán kaptam egy olvasói levelet, melyben a fiatalember felhívta a figyelmemet arra, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles tisztán tartani az előtte lévő közterületet. Gondoltam, biztosan igaza van, csak akkor nem értem, hogy eddig miért takarítottak mások üzletei előtt is a közhasznú munkások. Úgy tűnik, hogy ez eddig egy bónusz szolgáltatás volt a közhasznúak részéről, mert a rendelet is megvan. Igaz, meglehetősen szakállasnak mondható, de kiállta az idő próbáját ezek szerint. Még Gajdos István polgármester írta alá, no meg az akkori jegyző Varga Sándorné. Ebben feketén- fehéren benne vagyon, hogy kinek mi a dolga. A vonatkozó rész a következő:
„ Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, locsolással történő portalanításáról, gyomtalanításáról, a síkos járdaszakaszon a síkosság megszüntetéséről, a hó és a jég eltakarításáról az ingatlan, illetve épület mindenkori tulajdonosa, vagy használója (továbbiakban: tisztántartási kötelezett) köteles gondoskodni. A síkos járdaszakaszon a síkosság megszüntetéséről, a hó és a jég eltakarításáról a tisztántartási kötelezett, reggel 7 óráig köteles gondoskodni. „
Ezen kívül számos nagyon fontos dolgot és érdekességet tartalmaz az önkormányzati helyi rendelet, melynek pontos megnevezése a következő: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. (XII.17.) rendelete a környezetvédelemről.
Mindannyiunk okulására a teljes rendeletet bemásolom, viszont megjegyzem, hogy a fentiek ellenére vérlázítónak tartom, hogy a közhasznúak- még ha kevés pénzért is – céltalanul bolyongjanak munka helyett a városban.
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének
26/2003. (XII.17.) rendelete
a környezetvédelemről
(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 36/2004.(XI.30.,) 21/2005.(VIII.9.) és 19/2012. (V.21.) számú önkormányzati rendeletekkel)
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a város környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve – lehetőségeinek figyelembevételével – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 46.§ (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, valamint az 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja és hatálya
1.§ E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét,
- a levegőtisztaság-védelmi,
- a föld- és vízvédelmi,
- a köztisztasági előírásokat.
2.§ (1) A rendelet területi hatálya Abony Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén lakik, tartózkodik, működik, tevékenykedik.
(3) E rendeletet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és – a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével – szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza.
(4)
(5)
II. FEJEZET
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai
3.§ (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre történő elszállításával kell gondoskodni.
(2) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetni csak október 1-je és április 30-a között lehet. Április 30. és október 1-je között időszakban külterületen égetni tilos.
(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, keddi és pénteki munkanapokon 8.00-18.00 óra között lehet. Szeles időben, és az erdőszéltől számított 200 méteren belül égetni tilos.
(4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, vegyszer, festék illetve ezek maradékai) nem tartalmazhat.
A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
4.§ (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékok, műanyagot, gumit, festéket stb.) égetni tilos.
(3) Egészségre káros légszennyezés esetén a közegészségügyi hatóság (ÁNTSZ) állásfoglalása, a kéményseprők szakvéleménye alapján az Önkormányzat jegyzője a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét más energiahordozó vagy üzemmód használatára kötelezheti.
Tarlóégetésre vonatkozó szabályok
5.§ (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Abony Város Jegyzője adja ki
(2) Tarlóégetés csak rendkívüli indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.
(3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását.
Avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályok
6.§ (1) Avar- és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.
(2) Avar- és kerti hulladék égetésére csak a legvégső esetben – vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzéskor – kerülhet sor. Égetés csak október 1-je és április 30-a között, megfelelő légköri viszonyok esetén, keddi és pénteki munkanapokon 8.00-18.00 óra között időszakban lehet.
(3) Fák, cserjék tűzelhalásos betegségekor (Erwinis amylovora) a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás előírásai szerint kell eljárni.
(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.
(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok
7.§ (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
(2) Építkezésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
(4) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.
VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM, SZENNYVÍZKEZELÉS
8.§. (1) Természetes vízbefolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.
(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.
(3) Tilos szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába vezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.
(4) Az útfenntartó által (Önkormányzat, Közútkezelő Kht.) kialakított csapadékvíz elvezető és szikkasztó árkok karbantartása, tisztítása a közterülettel érintkező ingatlantulajdonos, illetve az ingatlan használójának kötelessége.
(5) Abony város közigazgatási határán belül lévő ingatlanon kizárólag zárt, földfelszín feletti, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni.
(6) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.
(7) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.
(8) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.
III. FEJEZET
KÖZTISZTASÁGRÓL
9.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi magánszemély és gazdálkodó szervezet köteles közreműködni a település köztisztaságának megőrzése érdekében, és tartózkodni a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező magatartásától.
(2)Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, használó, bérlő) köteles gondoskodni.
(3) Az önkormányzat a szolgáltatóval kötött éves szerződés alapján gondoskodik A belterületen lévő közutak és hozzá tartozó műtárgyak, a terek, a sétányok és a parkok, a hidak, az önkormányzati kezelésben lévő patakmedrek, az autóparkoló-helyek területén keletkezett szemét eltakarításáról, állandó tisztántartásáról, portalanításáról, a hó és síkosság elleni védelméről.
(4)A szolgáltató az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat a Szerződő Felek között megkötött vállalkozási szerződésben foglaltak alapján végzi, amelyben a konkrét tennivalók meghatározására is ki kell térni.
10.§ (1) Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, locsolással történő portalanításáról, gyomtalanításáról, a síkos járdaszakaszon a síkosság megszüntetéséről, a hó és a jég eltakarításáról az ingatlan, illetve épület mindenkori tulajdonosa, vagy használója (továbbiakban: tisztántartási kötelezett) köteles gondoskodni.
A síkos járdaszakaszon a síkosság megszüntetéséről, a hó és a jég eltakarításáról a tisztántartási kötelezett, reggel 7 óráig köteles gondoskodni.
(2) Ahol kiépített járda nincs, ott a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan előtt lévő 1 méter széles területsávot kell járdának tekinteni.
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott tisztántartási kötelezettség körébe tartozik az ingatlanok előtti átereszek, folyókák, árkok, csatornanyílások hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól történő megtisztítása.
(4)A tisztántartási kötelezett köteles gondoskodni az ingatlana előtti zöldsáv, úttestig terjedő területének tisztántartásáról, a fű és más ott lévő növények rendszeres gondozásáról, a hulladék (gaz, levágott fű, kiszáradt ágak…) összegyűjtéséről. Az egy helyben összegyűjtött ún. utcai szemét elszállításáról a 6/2003.(V.16.) számú a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendeletben foglaltak szerint kell gondoskodni.
(5)
(6)A városi csapadékvíz-gyűjtő csatorna-rendszert eltömíteni, a víz elfolyását akadályozni szigorúan tilos. A mesterséges elterelést meg kell szüntetni.
(7)Fákon, közterületen álló építményeken, épületek falán, kerítéseken – a rendeltetésszerűen hirdetés céljára szolgáló létesítmények kivételével – hirdetni, falragaszt, kiszögezett hirdetményt vagy más reklámot elhelyezni t i l o s !
(8)Vízelvezető árkok medrébe, rézsűjébe szemetet, hulladékot dobni, szórni t i l o s !
(9)Minden parkosított vagy egyéb zöldövezeti terület használatbavétele esetén a használó köteles saját költségére az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást, növénypótlást biztosítani az utógondozással együtt, a körülmények között elvárható legrövidebb időn belül. A jegyző a kötelezettség teljesítésére határidőt jelölhet meg, melynek figyelmen kívül hagyása a kötelezettség nem teljesítésének következményeit vonja maga után.
(10)Gyermekjátszótereken, ilyen jellegű parkokban ebet sétáltatni még pórázon is tilos!
(11)Azokat a parkokat, ahol ebet tilos sétáltatni, táblával meg kell jelölni, melyről a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni.
(12)Az üzlethelyiségek és elárusítóhelyek előtt járdát, közterületet, parkot, illetve virágszegélyt, virágágyat a helyiség használója köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztántartani, és záráskor rendbe tenni.
(13)Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot (szemetet) összegyűjteni, és annak elszállításáról gondoskodni.
(14)A jármű hajtója az állatok után keletkezett trágyát köteles azonnal eltakarítani.
(15)A kutya sétáltatója köteles a sétáltatás során keletkezett állatürüléket haladéktalanul eltakarítani.
(16) Az állati hullát közterületen elhagyni nem szabad. A közterületen elhullott állat elszállításáról az Abokom Kht. azonnal köteles gondoskodni.
(17) Közterületeken szemetet, hulladékot elszórni, eldobni, szennyes vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, kivezetni és autót mosni t i l o s !
(18)A közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot…) csak zárt módon, tűz-, por- és csepegetés mentesen szabad szállítani.
(19)Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződne, annak előidézője köteles a területet azonnal megtisztítani.
(20)Az anyagok lerakásánál, mozgatásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületeken lévő felszerelési tárgyak, fák, cserjék, növények szabadon maradjanak és meg nem rongálódjanak. A rongálásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni, illetve a rongálódást saját költségén helyreállítani.
11.§ (1) A lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen, vagy idegenek által is használt részeit (udvar, kocsibehajtó, lépcsőház, folyosó, terasz, világítóudvar, felvonó, mosókonyha, pince, padlásrész, ruhaszárító, illemhely előtere, szemétledobó berendezés helyiségei) tisztántartásáról, rendszeres takarításáról az épület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.
(2)A lakás, lakás céljára szolgáló helyiség, úgyszintén az ahhoz tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, illemhely, pince.) tisztántartásáról – a rendszeres takarításról, szemét eltávolításáról, a lakásban, valamint a benne lévő bútorokban esetleg előforduló rovarok rendszeres irtásáról – a lakás bérlője (használója) köteles gondoskodni.
(3)Minden WC-t (árnyékszéket, illemhelyet) jól karban és tisztán, bűzmentesen, rovar- és rágcsálómentesen kell tartani.
(4)Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó- és egyéb szórakozóhelyeken és minden más – nagyobb tömeg befogadására alkalmas – nyilvános helyen az illemhelyek tisztántartására fokozott figyelmet kell fordítani:
(a) vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó berendezést kell fenntartani, WC papírt, szappan és törölközőt kell biztosítani.
(b) Nyilvános illemhelyek nyitvatartási rendjét a szolgáltatóval kötött szerződésben kell meghatározni és az illemhely bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.
(5)Az illemhelyek, latrinák űrgödrét a szükségeshez képest ki kell üríttetni, és tartalmát el kell szállíttatni a szennyező anyagok elszállításáról rendelkező 16.§.-ban foglaltak szerint.
(6)WC-k, űrgödrök, csatornák, valamint szennyvízgyűjtők tisztítása során kikerülő anyagot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a műszaki és vízügyi hatóság által együttesen kijelölt helyre szabad megfelelő kezelés után beengedni.
(7)A város- és ipartelepek csatornahálózatából kikerülő szennyvizet csak megfelelő derítés, biológiai tisztítás és fertőtlenítés után szabad megfelelő kezelés után beengedni.
(8)Eldugulást, vagy rongálódást okozó anyagot közcsatornába, víznyelő aknájába szórni, vagy nyílt csapadékvíz-elvezető árokba kiönteni t i l o s !
12.§ (1)A fák, bokrok telepítését úgy kell végezni, hogy megfeleljen a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet előírásainak. A biztonsági övezet környezetében lévő fák, bokrok ágait az ingatlanok előtt minden kötelezettnek el kell távolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezetének határait sértik.
(2) A biztonsági övezet terjedelme:
- nagyfeszültségű vezeték esetében 2,5 m
- kisfeszültségű csupasz vezeték esetében 1,0 m
- kisfeszültségű szigetelt vezeték esetében 0,5 m
(3)A vezeték alá 4 méternél magasabbra megnövő fa nem telepíthető, ezzel szemben 4 méternél alacsonyabbra megnövő fa és cserje szabadon telepíthető.”
IV. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA
A Környezetvédelmi Alap létrehozása
13.§. (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre.
(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:
- a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
- a környezeti károk mérséklése,
- a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,
- a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
- zöldfelület gazdálkodás,
- a természeti értékek
- a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.
A Környezetvédelmi Alap bevételei
14.§. Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:
a.) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 30 %-a,
b.) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
c.) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
d.) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege,
e.) a benyújtott pályázatokon elnyert összegek,
f.) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.
A Környezetvédelmi Alap felhasználása
15.§. (1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:
a.) levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis- létesítése stb)
b.) hulladék gazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
c.) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
d.) zaj- és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis - létesítése, mérőműszer beszerzése stb.)
e.) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület - gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
f.) vizek védelme,
g.) talaj védelme
h.) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
i.) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,
j.) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.
16.§.(1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik figyelemmel e rendeletben foglaltakra.
(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 20 %-os tartalékot kell képezni.
(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Abony városban végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.
(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 80 %-a használható fel.
(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.
V. FEJEZET
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK
17.§.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18.§. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2004. január 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/1996. (06.26.) sz. rendelete a környezet védelméről.
Abony, 2003. november 17.
Dr. Gajdos István József Varga Sándorné
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2003. december 17.
Varga Sándorné
jegyző
Záradék: Abony Város Önkormányzat a környezetvédelemről szóló 26/2003. (XII.17.) számú rendeletének az alábbi rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalása megtörtént:
- Abony Város Önkormányzat 36/2004.(XI.30.) számú rendelete
- Abony Város Önkormányzat 21/2005.(VIII.9.) számú rendelete
- Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2012.(V.21.) önkormányzati rendelete
1 Hozzászólás
1-3. §1
