Az Abonyiak Abonyért Alapítvány már hosszú évek óta díjazza azokat, akik sokat tettek városunkért. Idén sem volt ez másképpen, hiszen a pünkösdi rendezvénysorozat keretében négyen vehettek át megtisztelő kitüntetéseket. A beérkezett javaslatok alapján 2013-ban ők részesülnek díjazásban: Fehér Jánosné ( Majzik Sarolta ), Dr. Kárteszi János, Pető Istvánné, Györe Csabáné. Szerkesztőségünk, olvasóink és Abony város lakossága nevében is sok szeretettel gratulálunk mindannyiuknak!
Fehér Jánosné
( Majzik Sarolta )
1926-ban született Abonyban. Édesanyja tanítónő, édesapja tisztviselő volt. A polgári iskola elvégzése után a cinkotai Állami Tanítóképző Intézetben kapott tanítói oklevelet. Később szerzett tanári diplomát Szegeden magyar-történelem szakon.
Első munkahelye Abonyban a Római Katolikus Népiskolában volt, majd Nagyjáráson, Sashalmon. 1952-1974 a Szelei úti Iskolában magyart és történelmet tanított.
1954-ban bábszínházat alapított a gyerekeknek. „Utazás a Holdra” c. általa írt színdarabbal megyei versenyt is nyertek. Kivette részét az iskolán kívüli közéletből is, de mindig közel maradt a pedagógusi tevékenységekhez. A ’60-as évek elején irodalmi kört alakított néhány pedagógussal a könyvtárban. Először csak a magunk örömére mondtak verseket, később nagy irodalmi esteket rendeztek, magukra vállalva a magyar irodalom terjesztésének szent ügyét.
1974-ben lett a Kisegítő Iskola igazgatóhelyettese, s innen vonult nyugdíjba 8 év után mint az iskola igazgatója. Nyugdíjazása után még néhány évet a katedrán töltött a Somogyi iskola falai között. Hosszú pedagógiai pályája alatt több ezer gyermekkel és felnőttel került kapcsolatba.
Tagja volt az Abony Nagyközségi Tanács mellett működő Közművelődési Állandó Bizottságnak, ahol a település nevelési kérdéseivel foglalkozott, és ünnepségeket, kulturális eseményeket készített elő. Szinte mindegyik kulturális eseményen részt vett, és rendszeresen hírt adott róluk a sajtóban. 1960 és 1996 között több száz újságcikke jelent meg.
Alapító tagja volt az Abonyi Lajos Falumúzeumnak és Baráti Körének. Utóbbit tíz évig vezette elnökként. Közadakozásból, Abony első díszpolgárának, Kossuth Lajosnak reliefet (domborművet) állítottak a zeneiskola falán. 1982-ben megalakította a ma is működő nyugdíjas klubot.
18 éve ( férje halála óta ) él Újszászon, igen aktívan, hiszen egymást követik az írásai, könyvei. Művei, melyek Fehér Majzik Sarolta néven jelennek meg, már több antológiában láttak napvilágot. Ezek mesék, novellák, meseregények, melyek témáit elsősorban az 5 unokájáról mintázza. Több író-olvasó találkozón látták már vendégül, több éve városunkban is.
Abonyi kapcsolatai megmaradtak, lélekben még mindig abonyi. Így nyilatkozott:
„Abonyt nehéz szívvel hagytam el. Ott születtem, ott éltem családommal, ott dolgoztam. Ismerős számomra a város minden utcája, és ismerős számomra az utcák sok-sok lakója. Oda kötnek a barátokhoz, rokonokhoz kapcsolódó érzelmek, és odaköt a régi tanítványaimhoz fűződő szeretet.”
Munkája elismeréséül az Abonyiak Abonyért Alapítvány Kuratóriuma 2013. évben Abonyiak Abonyért Tiszteletdíjban részesíti.
Cikkünk a hirdetés után tovább folytatódik!
Janik Autósiakola! Hölgyeknek és Uraknak!
Velünk könnyen, magabiztosan
sajátíthatja el a vezetés tudományát!
.jpg)
Motoros kategóriák: AM 14 éves kortól, A 1 kat. 16 éves kortól,
A 2 kat. 18 éves kortól, A kat. 24 éves kortól
Dr. Kárteszi János
Dr. Kárteszi János 1924-ben született, gazdálkodó családból származik, ami meghatározta további életpályáját.
Polgári, majd kereskedelmi iskolát végzett és végül munka mellett 1948-ban megszerezte a közgazdasági-kereskedelmi diplomát.
Ezt követően tudományos munkájáért doktorrá avatták.
Mintegy 9 évtized szorgalmas, becsületes munkája áll mögötte:
1942-től banktisztviselő, majd 3 év közgazdászi munka után a termelőszövetkezeti szövetségben töltött 25 évet.
1970-től 14 éven át volt a Kossuth illetve Lenin Tsz. főkönyvelője nyugdíjba vonulásáig.
1993-ban családi gazdaságot alapított, ahol mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A két fő alkalmazott mellett 35-40 fő idénymunkást alkalmaznak évente.
Az évtizedek során betöltött okleveles könyvvizsgálói állást, tagja volt az Abonyi Önkormányzat első képviselő-testületének, pénzügyi ellenőrzéseket végzett az önkormányzatnál.
A Gazdakör alapítója és elnöke volt 4 éven át.
Ellátta az Abonyi Újvilág Vadásztársasát elnöki tisztét 10 éven át. Ezen a területen végzett munkájáért 2004-ben megkapta az Országos Magyar Vadászati Védegylet Nimród vadászérmét és oklevelét.
Életvitele, családszeretete, hite a református egyház presbiterévé választását eredményezte. Ezt a feladatot 22 éve látja el, és minden igyekezetével támogatta választott egyházát mind emberileg, mind anyagilag. Fábián Zoltánnal karöltve nagyon sokat tett azért, hogy az életveszélyessé vált református templom ma csodálatosan felújítva ismét a gyülekezet rendelkezésére áll.
János bácsi – akit saját bevallása szerint munkája éltet - január 26-án tölti majd 90. életévét.
Nagyon jó egészséget kívánunk neki és szeretettel nyújtjuk át a díjat.
Pető Istvánné
1949-ben született földműves szülők második gyermekeként. Iskoláit Abonyban végezte, majd 1965-ben gyors és gépíróként helyezkedett el a szolnoki Tanácsnál. 1968-tól nyugdíjba vonulásáig az abonyi tanács, majd önkormányzat köztisztviselője volt. Hosszú közszolgálati pályája során folyamatosan tanult, a helyi közigazgatás szinte minden területén dolgozott, így a városban majd mindenki számára ismerősen cseng a neve. Közszolgálati tevékenységében kiemelkedő helyet kapott az anyakönyvvezetői hivatás, melyet önmaga is mindig kiemelten kezelt. 34 évnyi anyakönyvvezetői pályafutása során több mint 2000-en kötöttek házasságot előtte és közel 800 névadónál közreműködött, akik közül sokan az „igen”-t is előtte mondták ki.
Nyugdíjba vonulását követően sem fordított hátat a közéletnek. A Magyar Vöröskereszt Nagykőrös-Ceglédi Alapszervezetének vezetőségi tagjaként tovább folytatta hosszú évtizedek óta végzett szervező tevékenységét. Nevéhez fűződik a rendszeres helyi véradások szervezése és a gyors életmentéshez szükséges, azonnali véradó toborzások koordinálása. Munkája során mindig szem előtt tartja a Vöröskereszt „Adj vért és ments meg három életet" jelmondatát.
A véradás szervezése mellett rendszeres segítője a városi egészségügyi szűrő programoknak, valamint a hátrányos helyzetű családok támogatására rendezett gyűjtési akcióknak.
Ugyancsak a nevéhez fűződik a 2010. óta megrendezésre kerülő mellrák megelőzésére szervezetett rendezvény, mely a prevenció és az egészségügyi szűrések fontosságára hívja fel mindenki figyelmét.
Áldozatos munkája elismeréséül a Magyar Vöröskereszt és az abonyi Karitász csoport felterjesztése alapján az Abonyiak Abonyért Alapítvány Kuratóriuma 2013. évben Abonyiak Abonyért díjban részesítette.
Györe Csabáné
Györe Csabáné diplomáját 1978-ban szerezte a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. 1973-től 1983-ig tanárként dolgozott, az akkori Kisegítő Iskolában Abonyban, ahol két évig igazgatóhelyettes is volt. 1983. szeptemberétől a mai napig főállású logopédusa városunknak. A Kisegítő Iskolában töltött tíz év után a Somogyi Imre Általános Iskolába került logopédusként, majd 2005-től újra a megváltozott nevű (Montágh Imre Általános Iskola), gyógypedagógiai profilú iskolában folytatta tevékenységét. Ezekben az években másodállásban a Gyöngyszemek Óvodában igyekezett pótolni a szakemberhiányt, amely térségünkre sajnos jellemző.
Logopédia tevékenységén belül elsősorban pöszeség terápiát végzett, de foglalkozott a megkésett beszédfejlődés-, artikulációs zavarok-, diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia prevencióval és terápiával is. Sok stroke-on átesett felnőtt beteg felépülésében segített az afázia terápia alkalmazásával.
Szívesen mutatta meg tudását, módszereit bemutató órákon, főiskolai hallgatókat is szívesen látott gyakorlaton. A megyei logopédiai munkaközösség tagjaként annak szakmai iránymutatásának megfelelően dolgozott.
A városi vers- és mesemondó versenyeken gyakran zsűrizett, vagy a gyermekek, tanulók felkészülését segítette.
A logopédia munkáról, módszertanról több cikket írt a helyi, „Abonyi Napló” c. lapnak.
Munkáját nagy türelemmel, kitartással végzi mind a mai napig. Pályafutása alatt több, mint 3000 gyermekkel, tanulóval foglalkozott.
Sok-sok abonyi gyermek köszönheti neki tiszta beszédét, akik közül ma már több szülőként keresi fel a logopédus nénit.
Áldozatos munkája elismeréséül az Abonyiak Abonyért Alapítvány Kuratóriuma 2013. évben Abonyiak Abonyért díjban részesíti.
2 Hozzászólás
