Születése - Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből, valószínű több volt belőlük, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imre neve. Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született.

Zichy Mihály: Szent Imre születése

Neveltetése - Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Pannonhalmán és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően.
Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.
Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be.
Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.

Zichy Mihály: Szent Imre, Szent István és Szent Gellért

Trónörökösként - I. István őt jelölte ki utódjául, és úgy nézett ki, hogy ennek az elhatározásának sem a főpapság, sem I. István közvetlen hívei nem gördített akadályt. I. István felkészítette fiát az uralkodásra. Az "Institutio morum - Intelmek Imre herceghez" írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek. (Ezt az írást, amelyet a király végrendeletének is tartanak, századok múltán a Corpus Juris Hunagricus-ba is felvették.)
Imre a húszas évek végén elkerülve szülei udvarából bizonyára elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja reá bízta a "királyi sereg" parancsnokságát is.
II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen 1030-ban. A győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyar sereg előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, I. István nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik császár lett) Esztergomban aláírta a békeszerződést. Valószínűsíthető, hogy a békekötésben Imre is részt vett. A békekötéssel Magyarország része lett a Lajta és a Fisha folyó közötti terület a Morva mezővel együtt.
I. István a koronát át akarta adni Imrének, valószínűsíthető, hogy a később átalakításra került koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készítette Gizella királyné. Imrét várva érkezett meg a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.

Franz Anton Maulbertsch: Szent István és Szent Imre

Halála - Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg a bihari Igfon-erdő (az országnagyok kedvelt vadászterülete) volt. Itt épült fel a XI.-XII. század fordulóján a Szent Imre apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el.
VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.

Zichy Mihály : Szent Imre a ravatalon