Erről számolt be lapunknak a MiAbonyunk szakértője, aki elmondta, hogy átlagosan 0- 100 %-os kár érte az abonyi gazdákat. A csapás cseresznye nagyságú jég alakjában érkezett Cegléd irányából június 22-én éjszaka, egy 500 méter- 1 km széles sávban, az epicentruma Abony központi részén volt, külterületen pedig Abony Észak- Déli részét érintette, a vasúti vonallal párhuzamosan, a Vásártér után Törtel irányában volt a legnagyobb a csapás. A szántókon is jelentős kár történt tehát, nem csupán a kiskertekben, ahol a lágyszárú növényzetből szinte semmi sem maradt meg. Különösen az uborka, tökfélék szenvedtek nagyobb veszteséget. 1 hektáronként 50- 300 ezer forintra rúg a kár mértéke, az abonyi gazdák a környéken mintegy 10 ezer Ha- on gazdálkodnak. Így könnyen kiszámolható, hogy ha átlagosan a termés 20 %-a lett oda, akkor ez több százmillió, becslések szerint 500 millió forintos kárt jelent.
A gazdák persze igényt nyújthatnak be a kárpótlási alapra, ha bejelentést tesznek a falugazdásznak, aki felveszi a kár mértékét. Ebből azonban csak a következő év február- márciusában láthatnak pénzt. Ekkor a rendelkezésre álló káralapot országosan osztják szét. Ez inkább egy kárenyhítő támogatásnak nevezhető. Mindenképpen rosszul jártak gazdáink.
A gyümölcsösök sem úszták meg a jégverést. Ahol lezúdult, ott 100 %-os is lehetett a kár. Ez főleg a már érésben lévő cseresznyét, meggyet, no meg a kajszibarackot érintette. Szekértőnk elmondta, hogy abban az esetben, ha a kiskertekben történt a jégverés és még vannak menthető, később termést hozó növények, akkor mindenképpen érdemes azokat megfelelő gombaölő szerekkel kezelni. Ugyanis a párás, meleg időben a sebek miatt az egész növény elrohadhat. Sajnos a már érésben lévő szántóföldi növényeket nem érdemes gombaölő szerrel kezelni, ha megverte őket a jég. Ilyen a repce, napraforgó és az árpa is.
Szakértőnk lokálisnak nevezte a jégkárt, volt akinek nagy szerencséje volt és volt, akinek egyáltalán nem. Legnagyobb kár az árpa termést érte, az őszi árpa, melyet nem arattak még le, 100 %-ban elpusztult. Az egyéb kalászosok 0-60 %-os, a napraforgó 0-80 %-os, a kukorica szintén ilyen arányú károsodást szenvedett. A repce közel volt már az éréshez, ezért ott, ahol kapott a jégesőből, 100 %-ban károsodott. A károsodás mértéke egyébként szorosan összefügg azzal, hogy milyen volt az érés foka.
LŐVE