Fordulat az építőiparban, dinamikusan nő az élelmiszeripar, valamint bővül az ipari export. A belföldi kereslet és kereskedelmi beruházások drasztikus visszaesése fogja vissza a gazdaság teljesítményét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2013. első negyedévi területi statisztikai tájékoztatója alapján látható, hogy a gazdaság teljesítménye egészében stagnált, a munkanélküliség pedig növekedett, a beruházások értéke pedig jelentősen visszaesett.
A gazdasági növekedés alapját képező tényezők közül az export a bizonytalan európai helyzet ellenére is jól teljesít, egyes feldolgozóipari ágazatokban, pl. az élelmiszeriparban (+14%), vagy a járműgyártásban (+9,6%) az éves termelési adatok kifejezetten dinamikus fejlődés képét mutatják. Az élelmiszeripari export a tavalyi erős év után ismét 28,8%-kal nőtt. A megye gazdasági versenyképessége folyamatosan erősödik, miközben az ipar beruházási aktivitása is újra növekedésnek indult (az összes beruházáson belül az ipar részaránya egy év alatt 10%-kal emelkedett); hasonló folyamat zajlott le a az építőiparban is. Az építőipari vállalkozások termelési értéke 6,5%-kal, az időszak végi szerződésállomány negyedével nőtt egy év alatt (bár az épített lakások száma tovább csökkent). Mindeközben a bruttó keresetek 2,9, a családi adókedvezmény nélkül számolt havi nettó átlagkereset pedig 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Mégsem egyértelmű, hogy mit hoz a jövő a közösségek számára. A foglalkoztatás csökkenését, vagy termelés stagnálását csak részben magyarázza az a tény, hogy a bázis időszak, azaz a tavalyi év első negyedévének gazdasági mutatóit nehéz lett volna felülmúlni minden egyes területen. Ezen felül megállapítható azt is, hogy év közben enyhén, de folyamatosan mérséklődött a termelés és a foglalkoztatás, és a beruházások csökkenése is folyamatos volt. A legvalószínűbb magyarázat (a gazdasági ágak, valamint az ipari ágazatok adatai alapján), a Pest megyei ipar, illetve feldolgozóipar szerkezetváltása, valamint a szolgáltató szektor ugyancsak trendszerű és jelentős visszaesése. Ráadásul, míg az ipari szerkezetváltás egy elhúzódó folyamat, addig a kereskedelem csökkenése, vagy például a közigazgatás átszervezése gyors és látványos következményekkel járt: A kereskedelem és gépjárműjavítás gazdasági ágban, a költségvetési szférában (különösen a közigazgatásban), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jelentősen csökkent az alkalmazottak száma. Csak a kereskedelemben mintegy 6000 munkahely szűnt meg.
Folytatás ITT