A Btk. kiterjeszti a jogos önvédelem lehetőségét - Az Összefogás egy jobb Abonyért Közhasznú Egyesület (ÖKE) programot indított annak érdekében, hogy javuljon az abonyi közbiztonság. Ennek a programsorozatnak a keretében tartották meg dr. Mosonyi Csaba, ügyvéd előadását június 25-én az új büntető törvénykönyvvel kapcsolatosan. Az alapkérdés az volt: mennyiben nyújt nagyobb védelmet a lakosságnak a büntetések szigorítása, illetve meddig terjedhetnek a jogos önvédelem határai az új Btk. értelmében.
Az ÖKE dr. Magyar Gábor vezetésével azon dolgozik, hogy civil szerveződések révén segítsék a rendőrség munkáját, illetve az abonyi lakosság a civil összefogás révén tenni és cselekedni tudjon saját és a közösség biztonsága érdekében. Erről Gedei Gábor, az ÖKE elnök-helyettese beszélt az előadás bevezetőjében.
A szervezők dr. Mosonyi Csaba, ügyvédet kérték fel arra, hogy adjon tájékoztatást, illetve válaszoljon az abonyiak kérdéseire az új Btk.-val kapcsolatosan.
A jogász elmondta, hogy a jogos önvédelemmel kapcsolatban tényleg nagyon sok lesz a változás július elsejétől kezdődően, amikor is életbe lép az új büntető törvénykönyv. Például a jogos védelemmel kapcsolatosan a megtámadottak számára jóval nagyobb teret ad az önvédelemre. A korábbi szabályozás nagyon szerencsétlen volt e tekintetben, hiszen a védekezés jogossága, illetve annak arányossága gyakran vált vitatémává a tárgyalások során és ezért az önvédelemre kényszerülő emberek is olyan büntetést kaphattak, amit méltánytalannak érzett a közvélemény is. Bizony lehetett úgy érezni, hogy a korábbi szabályozás szellemisége támadót előnybe helyezi a megtámadottal szemben – mondta a jogász.
Annak illusztrálására, hogy bővül az önvédelem lehetősége, megemlítette, hogy immár lehetséges védekezésképen előre telepített védelmi rendszert létrehozni. Azaz a jogtalan támadások elkerülése érdekében például lehet a magánterületet árammal is védeni, de ez a minimális erősségű áram nem okozhat olyan sérelmet a támadónak, amiben életét veszti.
Az egyre több tulajdon elleni cselekménnyel együtt az erőszakos bűncselekmények száma is növekedett. Az új törvényi szabályozás remélhetőleg ezen is segít azáltal, hogy a megtámadott jogosult lesz megvédeni magát.
Például, ha éjjel, felfegyverkezve, csoportosan hatolnak be hívatlan személyek egy bekerített magánterületre, vagy lakásba, akkor azt vélelmezi a jogszabály, hogy behatolásuk az élet kioltására irányul. Ezzel szemben pedig a védekezés, akár eszköz használatával is, megengedett, s akár a támadó életének kioltása is lehet jogos önvédelem. Vélhetően ez a szabályozás azért került bele a büntető törvénykönyvbe, mert az utóbbi években főleg az idős emberek sérelmére követtek el élet kioltásával befejezett rablást.
Az előadás utáni kérdezz-felelekben a rendőrök jogaira is rákérdeztek a résztvevők. Többen azt mondták, hogy nem elég határozottak a rendőri intézkedések, sokszor, mintha félnének a törvény őrei. Az ügyvéd válaszában elhangzott, hogy az új Btk. természetesen ezt nem érinti a rendőrök jogkörét. Azonban jó tudni, hogy a rendőröknek igenis nagyon széles körű jogosítványai vannak a rendőrségi törvényből és a büntető eljárási törvényből adódóan. Kiderült a beszélgetésen, hogy a jogszabály és a törvény sokszor határozott és eredményes fellépésre adna lehetőséget a rendőrségnek, de ezzel tudni kell élni. A hozzászólók véleménye szerint a jelenleginél több jól felkészült, képzett rendőrre lenne szükség.
Az előadás összefoglalójában dr. Mosonyi Csaba még kifejtette: az új Btk.-t vélhetően a bírósági gyakorlat fogja majd csiszolni, de az biztos, hogy a jogos védelmi helyzettel kapcsolatos kérdéskör sokkal inkább a megtámadottaknak kedvez, mint az előző szabályozás. Most már nagyon széles skálán mozoghat annak megítélése, hogy mikor és meddig terjed a jogos védelem fogalmának használata.