A Jobbik szorgalmazza, hogy az építőiparban július 1-jével bevezetett minimális rezsi óradíjhoz hasonlóan a vagyonvédelemben is állapítsanak meg 1200 forintos minimális vállalási óradíjat. A biztonsági és vagyonőrzési megbízások döntő többsége az állami és önkormányzati szektorból származik, közbeszerzési pályázaton lehet elnyerni őket, és a vállalási óradíj minimumának meghatározása nélkül olyan mértékben alacsony árakon kelnek el, amelyekből gyakorlatilag matematikailag is kizárt a jogszabályszerű működés, és a munkavállalóknak legalább a kötelező bérminimum és az arra rakódó közterhek kifizetése.
Az ebben az ágazatban uralkodó viszonyok, a cégek tömeges alakulása és felszámolása, a munkavállalók hihetetlen alulfizetettsége, sokszor ki nem fizetése, a feketemunka elterjedtsége mind a rendkívül nyomott vállalási díjaknak köszönhető, amelyeket az állam és az önkormányzatok fizetnek a cégek részére.
A Jobbik írásban benyújtott kérdésére a kormány elzárkózott a minimális díj bevezetésének lehetőségétől is. Az indoklásban versenypolitikai kérdésekre, az Európai Unióra, illetve a vagyonőr ágazatban amúgy is jelen lévő túlkínálatra hivatkoznak.
Úgy tűnik, az nem zavarja a Fideszt, hogy az állami és önkormányzati megrendelések nyomott áraival nem az egészséges szelekciót segítik elő a vagyonvédelmi cégek közt, hanem adócsalásba és feketefoglalkoztatásba kényszerítik bele őket. Csak az marad talpon, akinek jobb kapcsolatai vannak a hatalomhoz és a hatóságokhoz. A sor végén pedig emberek tízezrei nyomorognak sokszor 350 forintos órabérből. Ez a munka becsülete Fidesz módra?
A Jobbik kitart a minimális vállalási óradíj jogszabályi meghatározása mellett. Az ágazatban a kínálati oldal versenye végre a szolgáltatás és a munkaerő minőségére tevődjön át! Ahogy pedig a minimálbér meghatározása sem sérti a versenypolitikát, úgy az annak megfizetéséhez minimálisan szükséges óradíj meghatározása sem lehet valódi probléma. Az EU-ra történő hivatkozás pedig több szempontból is hibás. A minimális díj meghatározására nemzetközi, EU-tagországi példák is találhatók. Amennyiben az EU Magyarország számára mégsem helyeselné, az egy újabb tény, ami újfent uniós tagságunk szükségességét kérdőjelezi meg.
Az Orbán-kormánynak végre az emberek mindennapi életét érintő konkrét kérdések kapcsán is szembe kéne mennie és szabadságharcot kellene vívnia az EU-val, nem csak akkor, amikor saját hatalmának megtartása az érdek! A mintegy 120-160 ezer ember és családjuk életét meghatározó ágazat rendbetétele méltó cél lehet.
Bertha Szilvia országgyűlési képviselő