Szerencsém volt megjárni ezt a kálváriát, akkor amikor az ivóvíz kiváltására ipari vízhez szerettünk volna hozzájutni. Hozzájutottunk! A szerző lelkiismeretességét dicséri a közreadott gyűjtemény.

Mindenmás a vízről:

1.A víz éltető elem, ugyanakkor , pusztító is ,ha nem tudunk vele együtt élni.

2.A közelmúltban az aszályos időjárás mezőgazdasági károk csökkentése érdekében, volt olvasható, hogy a fúrt kutakkal kapcsolatos engedélyezési eljárást -e szektorban könnyebbé teszik a gazdálkodok számára.

3.Hévíz: Juhász Árpád geológus:”a hévízi tó bizonyos értelemben egyedülálló csoda a világon, „Veszélybe került a tó léte a Magyar Fehérarany -Bauxit- mélyműveléssel végzett bányászásával, az által, hogy nagymennyiségű karsztvizet emeltek ki az összefüggő vízkészletből-Ajka-, így a hévforrások hozama apadni kezdett. Tudományos vizsgálatok a győzködés, bizonyítások eredményezték az első körben, hogy a karsztvíz kiemelést korlátozták, eredmény nem maradt el. A Bauxit mélybányászat megszűnésével a tó ma él és virul.

4.A zöldségtermelő – fóliázókat-, a geotermikus fűtésre alakult szolgáltatókat, törvény által kötelezték, a kinyert Höviznek a földbe való visszasajtolását, amint az hulladékká válik, azzal,hogy a forrás ne apadjon el. A tudományos vizsgálatok, bizonyítások eredménye az, hogy ezt az igenköltséges eljárást feleselgessen végezték, mert a források természete olyan, hogy a vízkivétellel a hozam nem csökken, az utánpótlás kimeríthetetlen.

5.Magyarország ivóvíz készlete féltett kincs, - hangoztatjuk - mégis jelentős része idegen kézbe került, most meg próbálják vissza szerezni az állam tulajdonába.

6.Az ivóvíz, stratégiai, politikai eszköz, akár béke, akár háborús viszonyok az uralkodok. Napjainkban Ózd szerepel az események tükrében, amihez a külföldi nem szimpatizáló szócsövek is csatlakozva gerjesztik a magyar közvéleményt. Alaptörvény díszpéldányából XX.cikkeje szerint: „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”Tehát az egészséges ivóvízhez jutás, minden embernek joga , akár integrálodott, akár nem, de ez nem jelenti a pazarlást. A kifizetlen vízszámlák más kategóriát képviselnek szerintem, itt az is vétkes akinek hatalmába áll- úgy véli- megszüntetni a hálózat nyomását, vagy fojtani azt. A jó gondolatok sikere mindig a végrehajtás során dőlnek el.

7.A Brit Légügyi Minisztérium már a háború előtt is stratégiai célpontként tartotta számon a német iparvidékeket- Ruhr-vidék, s ezeken belül a gátakat, amiknek az elektromos áram termelésében és a hajózási csatornák vízzel való ellátásában is fontos szerepe volt. „A Chastise hadművelet során a Brit Királyi Légierő - (Royal Air Force, RAF)-617. repülőszázada német gátak ellen intézett támadást egy erre a célra kifejlesztett bombával, 1943. május 17-én. A Möhne-gát, Az Eder-gát, A Sorpe- és az Ennepe-gát, A Bever-gát”A gátszakadások iszonyatos pusztítással jártak a völgyek mentén, azon kívül ,hogy az áramtermelés megszűnt.„ "Az Első Genfi Egyezmény (1977) megtiltotta a gátak, védőgátak és atomerőművek elleni támadást, amennyiben az veszélyes erőket szabadítana fel, és súlyos veszteségekkel járna a civil lakosság körében". Persze kivétellel. „Az Egyesült Királyság 1998-ban ratifikálta az egyezményt, de az 56. cikkelyhez kitételt fűzött.”

8.A II, világháború után egyes szélső jobbos szervezetek Németország nagyobb városainak ivóvizeit szándékoztak megmérgezni a bosszúvágyával, tervek is elkészültek, de a józanabb szervezetek ezt meghiúsították, tettlegesen, mert nem csak a germán népesség volt veszélyeztetve.

9.Olvashattunk az ivóvíz vagyonunkkal való takarékoskodásról.Pl.: A WC öblítés ipari vízzel. Kinek van kedve ipari vizet használni olcsósága ellenére, ha a megszerzése vesszőfutás. Netán, ha tömegesen elterjedne a módszer, akkor sem térülne meg a beruházás, mert rögtön adózás tárgyává válna. Az eddigi gyakorlat ezt igazolja, ebben a szűkös állami világunkban. A módszer HOZZÁSZOKTATUNK, majd adóztatunk, árat emelünk. L.: üzemanyag, autógáz, bankkártya, tranzakció, földgáz, élelmiszer stb, meg minden.

10. Történtek a világon tragédiák a völgyzárógátak szakadása folytán műszaki, tervezési, kivitelezési hibákból eredően, békeidőben is.

11. Folyóink legalább évente egyszer kilépnek medrükből a nagymennyiségű csapadékvíz elvezetése során, amikor, mezőgazdasági kultúrákat,embereket, vagyontárgyakat ,veszélyeztetnek, azokban károkat okozva, életeket követelnek. Nem kell ahhoz árvíz amikor, folyóink, tavaink életeket szednek, a gondatlanok, „bátrak”  felügyeletnélküliek köréből, a tiltás ellenére is.

12. Valamikor a Magyarok az afrikai országokban hírnevet szereztek az ivóvíz kutatásban,kutak létesítésében, ahol a homoksivatag az uralgó, éveken át essőt nem láttak az ott élők emberek. Közelmúltban Etiópiában nyert pályázatot a Vízkutató és fúró Zrt., Amit 2007-ben egyéves időtartalmú kivitelezéssel nyertek meg. Három kutat avattak fel a lakosság örömünnepelt, ünnepelte,hogy új sperpektivát hoz a víz az életükbe.

13. Zárásként,de nem utolsósorban Abony szűkebb környezetűn végre olyan ivóvizet kap 2012 őszétől. amelynek az As) Arzén tartalma a megengedett egészségügyi határérték alatt van, az ígéret szerint. Erröl eredményt még nem publikált adatokat az Abokom üzemeltető. Talán valami nem stimmel az eredmények körül? Érdekességek az As-ről. Az arzént ezt a félfémet a földkéreg tartalmazza. A tengeri fogyasztható élőlények által, valamint az ivóvízzel kerül, az ember szervezetében. De dohányzás útján is pótolható a szervezet szükséglete. „Az emberi szervezetnek naponta 0,012–0,025 mg arzénre van szüksége.” Az EU előírásai szerint az ivóvíz megengedhető arzéntartalma mindössze 10 μg/l (Magyarországon korábban 50 μg/l volt), ami költséges beruházást igényelt , igényel. Itt jön a képbe egy szenzációs találmány, amely egy magyar, Schremmer László nevéhez kötődik. A nevezett feltaláló rájött arra,hogy a malomipar mellékterméke a"törek" alkalmas arra, hogy az ivóvízből egy sor oldott szennyező mellett az arzént is képes kiszűrni. Mint minden Magyar találmánynak a sorsa rögös utat járt be.2008-ban a találmányát eladta a HM EI Zrt.-nek. De fejlesztést megakasztotta a HM vállalatok korrupciós, sikkasztó .csalárd ügyleteit záró Bírósági perek tárgyalása. 2010-.ben az új menedzsment felkarolta a találmányt, megvásárolta, majd szabadalmaztatta. Most teljes egészében a magyar állam tulajdonát képezi. Hadseregünk sikeresen veti be az eszközt a missziós vállalása során az egészséges ivóvíz biztosítás érdekében, sereg és polgári lakosság körében. Sikeresen alkalmazza magyar földön a 475 településen ahol nagymérvű az ivóvíz arzén szennyeződés A pocsolya vízből is egészséges ivóvíz állítható elő.

14. A 40 fokos embereket, állatokat,a mezőgazdaságot fonnyasztó kulát elsöpörte a hideg front, van ahol kedvező volt az áldás, de van ahol csak kártékonykodott. Abony térsége csak a hűvösebb légáramlásból részesedik jelenleg is az előrejósolt, kedvező, várt időjárási eseményekből.