Kedves Olvasónk keresett meg egy ma, kis hazánkban kuriózumnak számító hírrel. Nem kevesebbről van szó, mint, hogy Nagykőrösön érik az ananász. Igaz, most uborkaszezon van, de Varga Sándor, több diplomás kertészmérnök nem uborkát, hanem trópusi gyümölcsöt termeszt az alföldi városban. Tehát nála ananász szezon van. Megtudtam, hogy az ananász termesztéséhez elsősorban a számára megfelelő abiotikus, vagyis a növények életműködését befolyásoló tényezők ( például a hőmérséklet ) biztosítása a legfontosabb. „ Viszont attól, hogy ezt tartom legfontosabbnak, ez nem azt jelenti, hogy más tényezők kevésbé lennének befolyással a növekedésére és termesztésének sikerére. „ Azt tartják, ha szeretjük a növényeket, akkor azok jobban fejlődnek. A termesztő szerint is van benne némi igazság: „ Mindenképpen igaz, mivel, ha nem szereted a növényedet, akkor azzal nem is törődsz annyira. Ez mind csupán racionális megközelítése a dolognak. „ Azt is szerettem volna megtudni, hogy van-e lelkük ezeknek a növényeknek és frappáns választ kaptam. Varga Sándor elmondta, hogy ő kertészmérnök, nem pedig karma- kutató, így ezt a kérdést inkább az ilyen területen kutató szakemberekre hagyná. „ Azt viszont állíthatom, hogy minden élő és élettelen szervezet meghálálja a gondoskodást –lélektől függetlenül. Egyébként az ananászok az Alföldön sem igényelnek kimondottan különleges bánásmódot, bár ez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne termésre bírni. A virágzat képződésig csak a fitotechnikai munkák ( a növényi részekkel közvetlen kapcsolatban lévő termesztési beavatkozások összessége ) és a tápanyag utánpótlás jellemző. A vegetatív részek, mint a hajtás, levél, gyökér könnyen nevelhetők, viszont a növény generatív, azaz a magképzés fázisba történő, úgymond „átbillentése” már komolyabb szakmai felkészültséget igényel. „
Az ananászos gazda a növényeit a nyári időszakban a meglévő növényházban tartja, télen egyelőre a lakásban, tehát ilyenkor valóban együtt él velük. Viszont lassan az egyedszám eléri azt a küszöböt, hogy a téli időszakra is egy fűtött termesztő-berendezés megépítése válik indokolttá. Varga Sándor kimondottan trópusi és szubtrópusi növényekkel kísérletezik. Úgy tartja, hogy az igazi kihívás ezekben a növényfajokban rejlik a mi éghajlatunkon. De ugyanakkor ő maga is nagyra becsüli a jó magyar kajszit, almát, szilvát is.
„ Az ananász szervezetre gyakorolt hatásai közül kiemelném, hogy fogyasztása segít a zsírsejtek enzimatikus bontásában, köszönhetően a benne található bromelin nevű enzimnek. Egyéb lényeges jótékony tulajdonsága még a magas C-vitamin és ásványi anyag tartalma. Amit viszont sokan nem tudnak, mert a növénynek ezt a részét hulladékként kezelik, az a levelek nagyfokú gyulladáscsökkentő hatása. Véleményem szerint minden bizonnyal lehet majd hazánkban is termeszteni ananászt nagyobb mennyiségben, ugyanis ez a célom. S vallom, hogy lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. A költségigényesség már egy ökonómiai kérdéskör. Mindenki maga dönti el, hogy amire vágyik, azért mennyit hajlandó áldozni. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jövőben sem fogunk hazánkban több hektáros üvegházakban ananászültetvényekkel találkozni. A kérdésre a konkrét válaszom: igen, költségigényes. Hogy megérné-e? Ez egy relatív dolog. Mivel még csak a termesztés kertészeti megközelítését vizsgáltam, így nem tudok ezzel kapcsolatban érdemileg nyilatkozni. Annyit viszont elmondhatok, hogy nekem megéri. „ – mondja mosolyogva az ananászos gazda.
A nehéz feladatokat gyorsan megoldom, a lehetetlenre viszont egy kicsit várni kell…- ez a mottója Varga Sándornak, aki már 2009 óta kísérletezik nagy kedvencével, az ananásszal, idén újabb sikerrel. Érdekesség, hogy már korábban is voltak hazánkban próbálkozások ezen a téren. A szakirodalom szerint Magyarországon az első, úgymond „nagyüzemi” ananásztermesztés 1830-ban, az Esterházy család Kismartonban lévő kastélyának üvegházában történt.
„ Szakmai körökben megerősítettek abban, hogy hazánkban jelenleg csak városunkban van állományszintű termesztése eme kifejezetten ízletes és egészséges trópusi gyümölcsnek. Ám ahogy a mondás tartja, mindennek ára van. Magyarország éghajlata, talajgenetikai adottságai messzemenően különböznek az ananász géncentrumának számító dél-amerikai Paraguay természeti adottságaitól. Ennek ellenére, - köszönhetően az egyetemi képzésen elsajátított talajtani, agrokémiai, növénytáplálási, szaporítás-biológiai fortélyoknak, ezen akadályok könnyedén elgördültek céljaim útjából, így a kitartó munka és gondoskodás eredményeképpen jelenleg húsz anyanövénnyel rendelkezem, melynek egyik felét az alapfaj, másik felét a mézédes ízéről és hatalmas terméséről méltán híres Ananas comosus ’Nervosa Maxima’ fajta teszi ki. Jövőbeli terveim az állomány egyedszámának vegetatív úton történő felszaporítása, ami ugyan a termésmennyiség átmeneti csökkenését eredményezi, viszont ezzel a technológiával egy folyamatosan termő kultúra állítható be. „- mondja büszkén a fiatal szakember
Ez mennyire finom, mennyire édes? – kérdezem tőle
„ Minden fellengzést félretéve a boltban kapható ananász íze, zamata, édessége meg sem közelíti a növényen helyben megérett gyümölcsét. Magyarországon csak import gyümölccsel találkozhatunk, melyek ízét, édességét tekintve csak ritka esetben dicsérném. Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel korábban, mennyivel éretlenebb állapotban kell leszedni a gyümölcsöt, hogy Costa Rica termőhelyeit elhagyva, hajóval Hamburgba érjen, majd teherautókkal az elosztó központokba, s utána az üzletekbe. Az általam termesztett ananász egyáltalán nem kényszerérett. Mivel saját tövön érik, a teljes érési folyamatot a növény vegetatív szervei biztosítják, elősegítve ezzel, hogy a szedésig az íz –és zamatanyagok, valamint cukrok a legnagyobb koncentrációban felhalmozódhassanak. Különleges szerekkel növényvédelmi szempontból egyáltalán nem kell kezelni, mivel hazánkban még nem mondható el, hogy elterjedt lenne a termesztése. Sőt… Így a termesztés során nem találkoztam olyan esettel, amely indokolttá tette volna a növényvédő-szeres kezelést kórokozók, vagy kártevők tekintetében. A termesztés során használt trágyák, mikroelem-pótló adalékok sem nevezhetőek különleges szereknek, viszont ezeknek az anyagoknak a növény fenológiai fázisaihoz, azaz növekedési szakaszaihoz való igazítása már kimondottan különleges „kezelés”-nek tekinthető.
Szerkesztőségünk és Olvasóink nevében is szeretettel kívánunk sok sikert Varga Sándornak, az ananászainak pedig további jó termést!
Lőrinczy Veronika
0 Hozzászólás
