Az augusztus 1-től bevezetett adóemelések egy négytagú család – két kereső, két eltartott – házi kasszáját éves szinten minimum 30 ezer forinttal dobhatják meg, ugyanakkor, ha a két eltartott is rendelkezik mobiltelefonnal és bankszámlával, akkor további tízezrek rakódhatnak egy átlagcsalád költségvetésére – foglalta össze lapunknak adott nyilatkozatában a kormány intézkedéseinek következményeit László Ferenc nagykőrösi MSZP elnök. Mint mondta, a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke két ezrelékről három ezrelékre nő átutalásnál, és három ezrelékről hat ezrelékre készpénzfelvételnél, az illeték hatezer forintos felső határa is megszűnt. A lekötött betétek és egyéb ügyletek után keletkező kamatbevételt 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, rövidítve eho is terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak, illetve nem vonatkozik az augusztus előtt nyitott számlákra.
Ez azt jelenti, hogy a kamatnak összesen 22 százaléka megy el adóra. A telefonadó emelkedett a céges előfizetőknél: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz, az sms-eknél, az adóbefizetés felső határa havi 2500 forintról 5000 forintra nőtt. A bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra nőtt. Az új dohánytörvény miatt drágulhat a cigaretta is. A dohányáruk korábbi 4 százalékos kiskereskedelmi árrését a parlament július 15-től 10 százalékra emelte, tehát ha a teljes költségnövekedést érvényesítik az árakban, egy 850 forintos cigaretta 120 forinttal kerülhet többe. Becslések szerint is a tranzakciós adó emelése éves szinten majdnem 5 ezer forintot vesz ki a pénztárcánkból egy átlagos felhasználó esetén, a tranzakciós illeték év eleji bevezetése pedig 3800-at, vagyis több mint 8500 forintunk bánja ezt az adót. A telekomadó havi költsége maximum 700 forint, aki ezt eléri, évente 8400 forintos költséggel kalkulálhat. Erre még rárakódnak a bankadó miatt megemelt banki költségek, illetve magasabb percdíjak is, amelyek ennyire egyszerűen és pontosan nem számíthatóak ki.
László Ferenc kiemelte: a kormányváltás óta a Fidesz már negyvenszer döntött adóemelésekről, illetve új adók bevezetéséről, így az adóterhelés már jócskán meghaladja a három évvel ezelőttit. Nem lenne szükség sorozatos adóemelésekre, ha növekedne a gazdaság, lennének beruházások, új munkahelyek és többet keresnének az emberek – fogalmazott. A korábban Orbán Viktor által megfogalmazott jelzők értelmében véleménye szerint 2010-ben az „összefogás évében” megkezdődött az egyes társadalmi csoportok kirekesztése, és egyes gazdasági ágazatok tönkretétele, a jövő felélése, 2011-ben a „megújulás évében” érdemi reformokra nem került sor, csak újabb megszorításokra. 2012-ben az „elrugaszkodás évében” a magyar gazdaság 1,9%-os recesszióba került, 2013-ban az „emelkedés évében” kilátás sincs a növekedésre. 2014-ben a „gyarapodás évében” további elszegényedés várható, gyengébb forinttal, stagnálással, nagyobb inflációval, magas államadóssággal. Beruházások nélkül nem lesznek újabb munkahelyek, így nem lesz több dolgozó, nem bővül a fogyasztás, összességében az emberek a gyarapodás évében is rosszabbul fognak élni. Magyarország a lehetőségeinél rosszabbul teljesít! Az MSZP a megszorításokra, ár- és adóemelésekre épülő helyett olyan gazdaságpolitikát kínál, amely segíti a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a keresetek emelkedését – mondta László Ferenc.