veroniq - 2013.09.07. 11:57
Kommentek
S.pataki - 3
2013.09.07. 22:24:43
Kettő csatirral, kilenc bekkel, mindent elkövettünk, hogy kikapjunk. A két csatár akkor rúgott tisztán lasztiba amikor kezdörugás volt. A futball a grundon a szegény gyerekek sportja, akiknek jó kiemelkedési lehetőség a nélkülözésből, ha a hozzáértő szemek látókörébe kerülnek.
Elemi, félműveltséggel is kerültek ki klasszikus játékosok a football történelem során.
Vártam a meccset, illúziók nélkül. A győzelmet nem vártam, (egy döntetlent reméltem titokban) nem tápláltam vérmes reményeket, mert a múltban, már sokszor csalatkoztam - inkább, mint nem- a magyar fiukban.
Így hát a nagy felhajtás, hűhó ellenére Budapest éjjel,nappal Lali Tv műsorral kezdtem az estét, majd bele,bele néztem a foci gálába. A első pillanattól a mutatott játék képe alapján azt mondtam, hogy Én ezt nem nézem, az eredményt majd megtudom.
A szünetben a visszajátszásból láttam a golókat, vitathatatlanul szép kettő gól esett a mi kapunkba. A második félidő játékát végig szenvedtem a harmadik dugóval együtt, feleségem aludni ment, nem bírta nézni, pedig Ő nagyrajongója a jó focinak.
A Román fiuk energikusan, fürgén játszottak, jól cseleztek, a lasztit megtartották, passzaik a labdának szeme volt, célba találtak, és a hálónkba. Úgytünt mintha többen lennének legalább három-négy játékossal. Támadtak folyamatosan. Mink az ellenfelet csak zavarni voltunk képesek majdnem, lasztit nem birtokoltunk. Ha hozzánk került a labda azonnal elválasztottak tőle, támadást nem tudtunk vezetni. Úgy láttam, mintha a hazai csapathoz tapadt volna a laszti, Mink vendégként megsegítettük őket mert passzaink rendre a Romám játékosoknál ért célba.
A játék egy-két keményebb összeütközés mellet zömében sportszerűen folyt a bírói négyes a hivatás magaslatán állt.
Amit a vállogatott csapatunkról biztosan állíthatunk, hogy át esett már azon a perióduson, hogy nincs levegő a pályán húsz perc után. Egy fecske nem csinál nyarat. ( L. az ellenkezőjét: Maradona ) Légiósaink kint, némelyikük jól teljesít játszik, szokják a küzdelmet, de idehaza egy falusi csapat legjobbjával sem érnek fel. Nincs összeszokottság, csapatjáték, más motiválja Őket, ami egyrészt érthető is az anyagi biztonság, és épségben megúszni a Hazai Szinekben a játékot. És hiányzik még valami a Virtus.
A különböző játék, taktikai felállásokban azt látom, hogy nincs emberfogás, mereven a poszthoz ragaszkodva,- mert a mester ezt mondta- egy lépést sem tesz a labdáért, megelőzést nem ismerik, cseleinkbe belesülünk,szabálytalankodás a végső megoldás.
1957 óta szép lassan idefejlődött a magyar futball, hogy a VB selejtezőkön még szerepelgetünk, aztán majd mi nézők megelégszünk a résztvevő csapatok jobbnál jobb játékával, és szurkolunk a kiválasztott kedvencünknek tét nélkül. Pedig erőfeszítések vannak a legnépszerűbb sportág a foci ujjá élesztésére, nem is akármilyen szinten, anyagi áldozaton nem spórolva.
Az üres nézőterek egy-egy mérkőzésen jelzés arra, hogy nem vonzó a közönség szára ma már, ez fajta játék a labdával, pedig nagyon jósport.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények