Ülnek, mikor ezeket a sorokat olvassák? Ha nem, haladéktalanul tegyék meg. Leírhatatlan az, amit a következő sorokban olvasni fognak. Íme ismét egy igaz történet arról, hogy hogyan vitték el a végrehajtók egy másik Olvasónk autóját. Köszönjük a megtisztelő bizalmat, azt, hogy már második Olvasónk osztotta meg velünk életének egyik legnegatívabb sztoriját. Amennyiben ezt Önök is szeretnék velünk megtenni, küldjék el ide: szerkesztoseg@miabonyunk.hu
Íme az olvasói levél, teljes terjedelmében:
Tisztelt Veronika!
2011.01.28.-án megjelent egy cikk /Rémsztori/ címmel. Nekem is volna egy ehhez kapcsolódó történetem: ha akarod megjelenteted, ha akarod nem,.- de mindenképpen el kell mesélnem!
A történet a következő: Nekem is volt egy banki svájci frankos devizahiteles autóm. Egy munkaügyből eredően,- amely a Munkaügyi Bírósággal levelezve,- sem nyert beigazolódást,tehát nem is volt munkaügyi perem,- egy szép tavaszi napon 7 óra 30 perckor berohant hozzám a Bírósági Végrehajtó ,hogy adjak neki oda azonnal 1.o57.ooo Ft-ot!! A megdöbbenéstől köpni-nyelni nem tudtam,- de nem engedtem be az épületbe.
Már másnap a Tulajdon Lapon volt a végrehajtó jog! Valóban úgy volt nálam is, ahogy a Rémsztori szereplője elmesélte. Hol ennyit kért-hol annyit,de valahogy nem akart csökkenni a tartozás. Valóban arrogáns, szinte már pedofil hajlamokat véltem felfedezni a bírósági végrehajtó cselekedetein, de akkor még nem is sejtettem,hogy miben vagyok is benne! Nem egyszer kértem,hogy igazolja,hogy az összeget átvette, hát volt is valóban átvételi elismervény, de semmi más! Több mint két év múltán, amikor már kb. 990.000 Ft. visszafizetésnél tartottam, jött egy telefonhívás,- az állítólagos vád ügyvédje volt és közölte velem,hogyha nem fizetek, és hogy mert túlzottan ellentkezem,- el fogják árverezni az autót.
Csak annyit tudtam válaszolni neki,hogy Uram,, én még csak nem is láttam Önt az állítólagos peres tárgyaláson!! Na egy szó, mint száz ,az autót valóban kiírták árverezésre,a saját udvaromon! Volt vagy 6-7 vevő, még ekkor sem tudtam,még csak szólni sem. Az autó árverezésekor megkérdeztem a végrehajtót, hogy a Bankot nem kellene-e értesíteni, merthogy nekünk meg nem volt rajta tartozás!
Azt a választ adták,hogy NEM. Na,jól van, a kocsit megvették 670.000 Ft.-ért. Az Úr,aki megvette, mivel valószínűleg láthatta,lányos zavaromat'', közölte,hogy ezt az összeget a végrehajtó és emberei elosztják, valahol az utcasarkon!'' Hát mondanom se kell, hogy mit éreztem...!!!
Ezután telt-múlt az idő, már lassan nekem kellett a Bank figyelmét felhívni,hogy nincs már meg az autó. Tehát már több mint fél év is eltelt, hogy a Bank sem kereste az un. eszközállományát.!! Nagy nehezen kezdtem volna túl tenni magamat a történteken, jött az amire még álmomban sem mertem volna gondolni,: elővettem az autó Kölcsönszerződését....'''
A svájci franknak még csak nyoma sem volt a kölcsönszerződésen!!! Ráadásul senki,- semmiféle igazolást nem akar kiadni a behajtott összegről, sem a Végrehajtó, sem a múltbéli Munkáltató,senki!!Elmeséltem ezt a történetet egy teljesen független Rendőri ügyeletesnek, és habár nem válaszolt, elküldtem neki az összes anyagot erről az ügyről, amely talán nem egyetlen, de tényleg törvénytelen!!!
Köszönöm Veronika,hogy legalább elmesélhettem,az én esetemet is!