M E G EM L É K E Z É S- Halottak Napjára
Az események mérlegelésére kényszerítő idő nekünk az ősz. Ezekben a napokban, hetekben több szempontból is summázni szoktunk. Október hatodika, október huszonharmadika, október harmincegyedike, november másodika. November másodika a halottak napja. Október vége felé elrestelljük magunkat, és rendbe tesszük szeretteink sírját, amit talán egy ideje elmulasztottunk. Földi életünknek bizonyosan az egyik legnagyobb megrázkódtatása az, amikor elveszítjük valamelyik hozzánk tartozónkat. Megmozdul az ember lába alatt a talaj, s nem tudjuk, mit gondoljunk. Kavargó érzések járják át lelkünket, mert hirtelen minden megváltozott. Az elmenő utolsó szavai, szenvedése, a halál közelsége torz vonásokat vésnek emlékezetünkbe. Megválaszolatlan kérdések maradnak a távozó után.
Menjünk hát ki a temetőbe, s helyezzük el a megemlékezés virágait szeretteink sírján. Hálából, hogy őket adta nekünk az Isten, és olyan sokáig és olyan sokat kaphattunk tőlük. S hite szerint gyújtson gyertyát, hogy „az örök világosság fényeskedjék neki”, a boldog feltámadás reményével.
Az ember
Nem tűnik el nyomtalanul,
Hiánya lebegtet,
Ki tudja, merre vonódó háló,
Emléke iránytű,
Egyre körbejár,
Megállni képtelen óra.
(Orisek Márta: Öröklét)
Horváth Ágnes
Fenti írás megjelen a Heti Hírek régiós újság e heti nyomtatott lapszámában.
Mindenszentek Napja, November 1.
A Mindenszentek a keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén tartja. Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.
Van egy nap az évben, amikor megemlékezünk azokról, akik már nem lehetnek velünk. Van egy nap az évben, ami minden szentnek szól, de vajon tényleg gondolunk-e mindenre, ami szent? Vajon csak a katolikus szenteknek, vajon csak a halott rokonoknak és barátoknak gyújtjuk meg a gyertyát, vagy ez az ünnep tényleg Mindenszentek ünnepe? Sokan egyszerre gyújtják sokakért, és Egyért. Mindenszentért. Az Életért.
Mindenszentek. MINDEN szentek. Vajon eszünkbe jut-e, hogy amikor saját szentjeinket tiszteljük, a világ más táján más népek gyermekei ugyanígy tisztelik saját szentjeiket? Amikor vallások követői ellenségeskednek, akkor vajon megértik-e az emberek, hogy egymás szentjeit, szent dolgait elpusztítani ugyanúgy fáj minkét félnek. Gondolunk-e ezen a napon más népek más szentjeire? Ha elfogadjuk, hogy mindenkinek és mindennek megvannak a maga szentjei, talán közelebb kerülünk egymáshoz, és MINDENSZENTHEZ.
Gyújts egy gyertyát te is ezen a napon!
Halottak napja, November 2.
A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.
Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.