Kőröstetétlenen a Ceglédi Református Általános Iskola helyi tagintézményében október 25-én tartották a Reformáció Ünnepét a csodás kis templomban, melyen az oktatási intézmény diákjai és pedagógusai emlékeztek a reformáció történelmére a helyi református lelkész, Sőreg Norbert segedelmével. Ünnepi műsor tette színessé az istentiszteletet, áhítattal, békével énekeltek a résztvevők isten Házában. A programot megelőzte egy nagyon színvonalas kis háziverseny, melyen templom maketteket és rajzokat készítettek a gyerekek, az Én templomom című pályázati felhívásra. A makett versenyt osztályok között hirdették meg, melyet a 8. osztályosok nyertek meg, akik még a kis csobogót is megmintázták a terepasztalon a kőröstetétleni templom mellé. Képgaléria IDE kattintva
Mivel nem csak tetétleni tanulói vannak az iskolának, a rajzok közt láthattuk még többek között a nagykőrösi és a törteli református templomokat is. Felemelő, szívet- lelket melengető érzés volt részt nézegetni a szebbnél szebb pályamunkákat és részt venni a Reformáció Ünnepén. A Kőröstetétleni református Általános Iskola még korlátozott számban várja iskola előkészítő foglalkozására a környék leendő tanulóit. Bővebb felvilágosítás: 53/ 368- 213
Lőrinczy Veronika
A Reformáció Ünnepére
Október 31, a Reformáció Ünnepe, örök kihívás arra, hogy tegyük mérlegre életünket.
Az ezerötszáz után következő évek a kereszténység története szempontjából sorsdöntő jelentőségű voltak. A vallásilag csaknem egységes Közép- és Észak-Európát keresztény reformtörekvések Wiclif, Husz és mások tanítása után Luther Mártonban, Huldrych Zwigliben és Kálvin Jánosban három különböző, jóllehet szellemileg rokon képviselőre talált. A reformátorok kiinduló pontja az egyházzal szembeni ellentét volt. „Ez az egy mondat – ’Az igaz ember hitből él’ – kirobbantotta a reformációt…Elfeledett magként – amelyet elrejtettek a sötét középkor századai, behullott az emberi szívekbe, Isten lelke szárba szökkentette és mindez ilyen hatalmas dolgokhoz vezetett…”mondja C.H. Spurgeon.
Amikor 1517-ben Luther Márton szerzetes útjára indította az egyház nagy megreformálásának ügyét, mindig el kell mondani, hogy ő egyáltalán nem akart egyházszakadást. Azt szerette volna, ha Isten népe újra rátalál a forrásra. Törekvései oly élénk visszhangra találtak, hogy a reformáció már egész Európára kiterjedt, és egész országokat szakított ki a katolikus egyházból. Reformációs tevékenységéhez, Zwigli Zürichben, 1524-ben, Kálvin ,Genfben 1536-ban kezdett hozzá.
Kálvin szerint a Szentírásban, isten verbálisan, szavak formájában mutatkozik meg. A protestánsok egyedüli, objektív hit forrásának ezt tekintik. A protestantizmus a hit fogalmának bővebb tartalmat ad. A hit nem csupán bizonyos tanok igaznak tartása, hanem az Isten üdvözítő igéje által ébresztett bizalom is az ő bűnbocsátó kegyelmében. Ez a hit nem az ember műve vagy érdeme, hanem a Szentlélek hatása.
Kálvin „Isten igéje” – elméletét a keresztény gondolkodásban kifejtett legértékesebb alkotásának tartják.
A reformáció folyamatosságot is jelent. Folyamatosan őrizzük az egyház külső és belső megjelenését. Őrizzük énekeinkben, szertartásainkban, hitvallásainkban eleink gyakorlatát. De mégsem mondjuk, hogy Luther korában élünk.
A reform, vagyis megújulás, a keresztyén embernek a hit megújítását jelenti.
Most a XXI. század elején a reformáció négyszáznyolcvanhatodik évfordulóját ünnepeljük.
Abban a reményben, hogy helytállással, szeretettel, egyetértéssel és hűséggel reformátoraink szellemi örökségéhez méltóak lehetünk.
(Forrás: H.von Glassenap: Az öt világvallás)
Horváth Ágnes