Idén ünnepeltük Abony település újra várossá nyilvánításának 20 éves évfordulóját. Több új intézmény átadásával és kulturális programok sokaságával jeleskedve, méltón megemlékezve a két X-es évfordulóról. Országunk új városai 1993-ban: Abony, Baktalórántháza, Ibrány, Jászfényszaru, Kecel, Lajosmizse, Máriapócs, Mindszent, Nagyhalász, Pécsvárad, Polgár, Soltvadkert, Tiszaföldvár, Tótkomlós
Az első várossá nyilvánítás
"Mi Mária Terézia!
Kegyelmünkből megengedjük, hogy a nevezetes Abony ezután jövendő és örök időkre ne csak város névvel bírjon és úgy czímeztessék, hanem háromrendű szabadvásár is örökkön tartassék, baromvásárral együtt.
Az első Szent Petronella ünnepén, mely Május 31-ik napjára esik, a második Szent István ünnepén, mely Augusztus 20-ra esik, a harmadik Szent András ünnepén, mely November 30-ra esik.
Mindazon szabadalmak és előjogok melyekkel más mezővárosaink szabad vásárai tartanak, megengedjük.
Kelt, Bécsben január hó 8 napján az Úr 1748-ik esztendőjében.
Mária Theresia s.k."
Miért nem lett város 1929-ben Abony?
PEST VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1929. január 15-én.
Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun - vármegye törvényhatósága kedden délelőtt tíz órakor a Vármegyeház nagytermében tartotta rendes évnegyedes közgyűlését Preszly Elemér főispán elnöklésével.
A napirenden közel ötszáz ügy szerepelt .
Az alispán negyedévi jelentését és a számonkérőszék jelentését hozzászólás nélkül vették tudomásul, ezután a közigazgatási bizottságot és az igazolóválasztmányt egészítették ki .
A közigazgatási bizottságba új taggá Nemes János grófot választotta meg a
közgyűlés, az igazolóválasztmányba pedig Katona Gyulát.
Íme az egyik napirendi pont az ötszázból.
Hosszabb vita volt Abony község várossá alakulása kérdésében.
A község lakosságának egy része ugyanis kérvényt nyújtott be a község rendezett tanácsú várossá való átalakulása érdekében.
Az állandó választmány a kérelmet nem tartotta teljesíthetőnek, egyrészt azért, mert a lakosság túlságos megterhelésével járna az átalakulás, másrészt az a felfogás, hogy Abony község nem rendelkezik azokkal a gazdasági és kulturális feltételekkel, amelyek az átalakulást indokolnák.
A Kiskőrös és Cegléd közé ékelt városnak egyébként sem volna életlehetősége, a további ellenérv pedig az , hogy a várossá való átalakulás az abonyi járás szétesését eredményezné.
A várossá való átalakulás mellett dr.Marton János és Dobozy Kálmán szólaltak fel , a javaslat ellen pedig Sívó Jenő szólott.
Marton János a történelmi tradíciókra hivatkozott , arra , hogy Abony már a török időkben bizonyos autonómiát alkotott magának és megcsinálta a mezővárosi szervezetet , de a 18.000 lakosú község ma is 58 tagú közigazgatási személyzetet tart fenn .
Dobozy Kálmán viszont a gazdasági lehetőségeket fejtegette .
A törvényhatósági bizottság azután szavazott a kérdésben és a közgyűlés óriási többsége az állandó
választmány elutasító álláspontját tette magáévá és Abony várossá való átalakulását
nem engedélyezte.
Az utolsó rész az MTI Hírarchívum, MOT. Magyar Országos Tudósító anyagából
A fenti írást Abony helytörténeti iratokból és a tudósítás gépelési hibáinak kijavításával lejegyezte.
Abony 2013. december 12
Markó Ferenc